beszámoló [előadás]  2001. április 12. csütörtök   17:59

nincsen hozzászólás

   Hétfőn izgalmas előadásra voltam hivatalos. A (egy korábbi beharangozónkban már említett) Brasil TropicaL előadása volt a Kongresszusi központban. Mivel olvastam a sajtóanyagot, tudhattam, mire számítok. De nem jött be az első felvonás. A Capuera (tánc-harcművészet) volt a vezérmotívum, s hozzá egy lelassult, inkább énekest előtérbe helyező, s nem a ruhákra hangsúlyt fektető órácska volt. Azért felmerül a kérdés, hogy a mi világunk ilyen felgyorsult, hogy a pihentetőbb részeknél elaludna az ember. De félre ne értse senki, nem unalmas volt. A már említett verekedésimitátor-koreográfiának megvoltak a maga szépségei, de a cirkuszra emlékeztettek, s engem az is untat (sajnos). S amit nem tudott elérni 10-15 táncos a színpadon (ahol a hely nagysága miatt néha elvesztek), azt elérte (hogy a cirkuszi hasonlatnál maradjak) egy szál zenebohóc. Különböző tárgyakból (csörgok, kis konga) érdekesebbnél érdekesebb, nem a hangszerekre jellemző hangokat tudott elővarázsolni. Közönségre gyakorolt hatása közvetlenül a szünet előtt olyan erős volt, hogy utána már vártuk a második részt.
  
   S el is indult Itt már voltak ruhaköltemények, felgyorsult, latinos táncok, pörgés - forgás. Közben a zenebohóc is visszatért, hogy a közönség segítségével elénekelje az ´Az a szép, az a szép´ kezdetű magyar nótát. A végén a színpadra felcsábították a nézők egy jelentős részét, s ott kisebb házibulit rendeztek. Nem csoda, hogy kétszer tapsolta vissza őket a nézősereg.
  
   Abban a kivételes helyzetben voltam, hogy előadás közben járkálhattam a nézőtéren. Így, az arcokat, reakciókat is meg tudtam valamelyest figyelni. A gyorsabb felvonásnál volt olyan, aki a székében már táncra perdült..., persze, a karfa engedte keretek között.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: