beszámoló [fesztivál]  2000. augusztus 2. szerda   13:44

nincsen hozzászólás

   Az immáron ötödször megrendezésre kerülő fesztiválra az idén sikerült először eljutnom, bár hozzákell tennem ez is csak a véletlen egy kiszámíthatatlan pillanatától függött. Valahogyan a nyár eme szakasza (július), annyira tömören teli van kissebb-nagyobb fesztiválokkal és egyéb rendezvényekkel, hogy valahogyan mindig másfelé vettük az irányt az ismerőseimmel. Most is csak egy-egy napra látogattunk el az E-klubba, mikoris éppen nem EFOTT-on, Tokajban vagy Mezőtúron voltunk. Ebben az évben a korábbiaktól eltérően nem egy hétre sűrítették a programot, hanem egy egész hónapon át tartó rendezvénysorozatként állították össze az egészet, szerdán és csütörtökön három-négy élő zenekarral, pénteken és szombaton lemezlovasokkal, partykkal és chippendale showwal fűszerezve. Terveim szerint majdnem mindegyik héten egy napot szándékoztam eltölteni kedvenc magyar együtteseim megszemlélésével a már feljebb említett szórakozóhelyen.
  
   Az első, nyitó nap szolgáltatta számomra a legérdekesebb programot. Július ötödik napján a Népligetnél leszállva, a szórólapon böngészve a havi koncertmenüt, ballagva, sörözgetve közeledtünk a bejárat felé, ahol is este fél kilenckor még alig lézengett egy-két arratévedt jómadár. De mélyen tudtam, hogy egy Másfél koncertre biztosan teli lesz a terem. Így is volt. Utóbb hallomásból értesültem róla, hogy ezen a napon voltak a legtöbben. A bulit a Quimby kezdte olyan fél tíz magasságában a már ekkor tömeggé terebélyesedett nézőközönség szórakoztatására. A számomra már szokásosnak, de nem unalmasnak tűnő koncert közben kint ültünk a fűben a bejárat előtt egy ismerősre várva, közben azon elmélkedve, hogy másnap is megyünk Quimby-re Mezőtúron (eme együttes koncertjére látogattam el az idén a legtöbbször, valahogyan mindig mindenhol ott vannak:-))). Rövid átállást és az egyik szervező kommentárját követően (minden fellépő előtt mondott valamit a mikrofonba) kezdődött a Másfél koncertje. Na erre már muszály volt bemennünk. Tömeg, tánc, jókedv, repülés. Ezzel a négy szóval tudnám magam részéről megfogalmazni azt az érzést amit általában egy Másfél koncert kivált belőlem. Ismeretlen, de szimpatikus személyektől körülvéve a jó hangulat emberről emberre terjedt, mint valamilyen megfoghatatlan fuvallatt. Ez főként az első sorokra volt igaz, de azért ennek a zenének a szeretete megmutat egy piciny részt az emberek lelkéből is. Egyszóval e koncert miatt fog emlékezetes maradni számomra ez a fesztivál. Az utolsó fellépőt, a Korai Örömöt nagy bánatomra már nem tudtam végignézni, mivel hétköznap lévén hajnali fél kettőt mutatva az óra eszembe juttatta, hogy nekem valamikor a délelőtt folyamán fel kell kelnem...
  
   Legközelebbi nap július tizenkettedike volt, mikoris újból három megállót utaztam a metróval a Ferenc körúttól. Az aznapi kínálat közül (Mind1, Pál Utcai Fiúk, Heaven Street Seven) leginkább a középső helyen szereplő együttes késztetett megjelenésre. A Mind1 zenekar dalaira nem sok ember volt kíváncsi, pedig jók voltak. Lecsóék színpadra lépésekor viszont már majdnem annyian voltak, mint az egy hete lezajlott Másfelen. Nem is részletezem miért volt ez így, de egyezzünk meg abban, hogy a PUF dalainak többsége örökzöldé vált sok ember szívében. A jelenlévők többsége nem is bírta ki mozdulatlanul (táncoltak, ha egyesek nem is túl aktívan). Itt csak elég „A Bál”-t megemlítenem, mely szám középső része alatt a közönség rendszerint minden koncertjükön túlharsogva az erősítést énekli, hogy „Mutasd meg neki, hogy mi az az élet, veled táncolni sohasem félek, szorísd a testem, ha érzem, hogy fáj, királynő vagy, de én, de én a király” (lásd a Szigeten felvett videónkat). A Menyország Utca Hét-re a már kissé megfogyatkozott nézősereg ropta a „Krézi srác” és társai taktusaira. Sajnos innen is le kellett lépnem másnapi teendőim miatt. Hiába no, nem mindenki engedheti meg magának, hogy az egész nyáron szabad legyen, és mindennap -ebbe a hétköznapok is beletartoznak- reggelig dorbézoljon.
  
   A következő héten messze délen, Pécs egyik legszebb helyén a sok közül, a Békepark-Bolgárkertben gyűjtöttem élményeimet. Így nem volt lehetőségem eljutni az E-Klubba Kimnowak, Venus és Back II Black koncertre. Igaz, nem is igazán vágytam ezek megtekintésére, bár a Venus egy-két dala kellemesen cseng füleimnek (amúgy is láttam őket még azon a héten szombaton az EFOTT-on).
  
   A fesztivál utolsó hetén a csütörtöki napot választottam ki, mint hajcihőzésre való időpontot, átmeneti elfoglaltságot nyújtva magamnak az EFOTT és a Sziget közt. Az aznapi mulatsághoz a zenét a Nyers, Üllői Úti Fuck, Publo Hunny, Zeus Flash négyes szolgáltatta. Az első zenekarról már olvashattál a CD ajánlóban. Én csak megerősíteni tudom az ott elhangzottakat. Czutor Zoliék funky-s hangvételű, de mégsem amolyan divatzene hangulatú dalai kellemes érzésekkel töltöttek el. Az ezt követő Ü.Ú.F. nyersessége (itt nem az előzőekben hangoztatott zenekarra gondolok:-) és nemes egyszerűsége mindig is kedvenceim közé sorolta a bandát. A frontember kiválását máig ki nem heverő Publo Hunny műsora számomra picit üres volt, mivel én még a most már D.J. Publo névvel megáldott volt showman-énekessel együtt szerettem meg a zenekart. Igaz ugyan, hogy rendszeresen fel-fel tűnik egy-egy szám erejéig a színpadon, mint ahogyan most is ezt tette, de ez valahogyan már más hangulatot sugároz. Érződik a feszültség a zenekaron belül. Az utolsónak fellépő Zeus Flash megint jelenlétem nélkül volt kénytelen koncertezni, mivel hazamentem (nemhiszem, hogy befolyásolta őket ez a tény zenélés közben).
  
   Végső soron e fesztivál szerintem azoknak a budapesti fiataloknak a számára lehetett kárpótlást nyújtó lehetőség egy-két napra, akiknek nem volt alkalmuk több napra vidékre utazni a sok száz kilométerre zajló nagy nyári fesztiválokra, bár sok ismerősömmel futottam össze kikkel Mezőtúron s EFOTT-on is (hogy mindig megemlítem ezeket, ha kis alkalom kínálkozik rá:-))). Véleményem szerint túlságosan is el volt nyújtva az egész rendezvény, talán emiatt nem volt túl sikeres az egész. Vagy ez a nemlétező reklámhadjáratnak is betudható volt? Azért remélem jövőre jobban odafigyelnek erre (már amennyiben megrendezik a következő évben is, mert hallottam olyanokat, hogy nem). Az ötlet és a kivitelezés is rendben volt, bár szerény személyemnek a programok nagyrésze nem volt túl vonzó (dj.somewhere & chippendale). Túlságosan is szétszórt stílusok voltak a különböző napokon. Lehet, hogy nem arról szól az egész mint a többi nyári fesztivál, hiszen ott egy időpontban választhatunk discosátrak és rockszínpadok között. Itt pedig a különböző stílust kedvelő emberek különböző napokon voltak jelen. Egyszóval szeretnék jövőre is el-elmenni egy-egy napocskára erre az idén egy picit talán rendhagyóan megrendezett fesztiválra.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: