beszámoló [koncert]  2000. november 17. péntek   17:27

nincsen hozzászólás

   A Cross Bornsnak már jónéhány kiadott anyaga létezik, és egyre ismertebb résztvevői a hazai metál életnek, szép borítóik nekem is nagyon tetszenek.
  
   Sajnos koncertjükről ezt annyira nem tudom elmondani, habár voltak jobb témáik, dalaik-de kiugró egyéniséget nem fedeztem fel bennük (bár a korábban általam hallott stúdiófelvételük nem volt rossz). Egyébként maga a tagság szimpatikusnak tűnik, és az is biztos, hogy hisznek abban, amit csinálnak, és ez fontos. Egyik lemezük gerincét Tolkien története szolgálja, ami rendben is van, csakhogy már nem kevés nevesebb külföldi zkr. Is megtette már ezt-éppen ezért szeretném bíztatni a magyar csapatokat, hogy keressenek új, eddig felhasználatlan történeteket (az irodalom tele van csodás alkotásokkal, érdemes körülnézni - bizony még az irodalom előtti időkből is, ami Tolkient is megbabonáztatott), vagy írjanak sajátot - nagyon megérné!
  
   Volt egy pontja a csapatnak, ami viszont semmiképp se győzött meg: a női ének, ami sokszor szinte feleslegesen, néha már idétlenül szólt - főleg egy bizonyos la - la - lázgatás Higgyétek el, nem ettől lesz színesebb egy zene! Amúgy megvan az esély a továbbfejlődésre esetükben, remélem hamarosan előrukkolnak valami igazán jóval!
  
   A spanyol Tierra Santa saját nyelvén zengte a klasszikus heavy stílus nagykönyve szerint megírt szerzeményeit. Lendületes játékukból a ritmusgitárt hallani kevésbé, a szintit végre igen, ami nagyon kellemes, és szerves része zenéjüknek. Jó volt végre déli, szimpatikus arcokat és ennek megfelelő tüzes, bensőséges zenét hallani, amit nagyban fűszerezett anyanyelvük használata. Ráadásul kifejezetten pozitív kisugárzású, reményt adó zenét játszanak, ami ugyan átlagosabb HM, de összességében nagyon hitelesen, beleéléssel, őszintén és jól csinálják. Viszont azért sajnálom őket, hiszen nálunk elég ismeretlenek, és a közönség a színpadtól majd tízméternyire álldogált, de ők ennek ellenére közel se csüggedtek el! Jövőjükhöz sok sikert kívánok!
  
   Várható volt, hogy a Skyclad viszi el a pálmát ma este, ez már koncertkezdő szerzeményük alatt, szinte azonnal beigazolódott. Az is, hogy újra elemükben vannak, vérükben ezzel a folk alapú, de erőteljes, húzós metallal. Martin Wakyer kitűnő frontember, ritka jól kommunikál az először itt (nem is akárhogy) beinduló közönséggel megkérdezve azt is, melyik nyelven szóljon (természetesen angol lett belőle).
  
   Minden tagot ki kell emelnem, mindent beleadva jól játszanak - és jó látni, amint a hegedűs / billentyűs lány (igazi angol!) ugyanúgy mozog, szaladgál hangszerével kezében, akár egy gitáros vagy egy énekes! Sajnos, dalokat cím szerint nem tudok kiemelni azokat nem tudván, viszont a színvonal egységes volt, gyenge pont nélkül, emellett azért volt néhány kiemelkedő szerzeményük is, melyek közül sok szerepel új, Folkémon c. lemezükön. Nagyon életteli, humorral díszített és szintén pozitív kisugárzású zene az övék, ráadásul nem kis tapasztalat áll mögöttük (szerintem emberileg is - ugyanis ez egy emberközeli zene, „emberközeli emberekkel). Martin nagyon sajnálta, hogy szép országunkból nem sokat láthatott, ugyanis majd egész nap a WC - n ült - bizony ezt tényleg sajnálhatja! Azonban a lelkes magyar közönséget látta, érezte, szerintem tetszett is nekik lelkesedésünk, aminek alapját természetesen ők teremtették meg.
  
   Megelégedve indultam haza egy jól szervezett, jól sikerült buliról, miről elmondhatom, igen családias volt! Köszönet illeti ezért a csapatokat és azokat, kik még tettek érte!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: