lemezajánló [nagylemez]  2002. március 10. vasárnap   12:58

nincsen hozzászólás

   Boban Marković és Orkestar-ja valahogy a mai napig megtud újulni. Tizennyolc év után is sikeres tudott maradni, sőt a szűknek mondott lehetőségeinek határait is ügyesen kibővítette, nemzetközi színtéren is hírnevet szerezve a legutóbbi egy-két évben. Ehhez bizony szükség volt egy-két nagysikerű filmre és egy minden hájjal megkent rendezőre is, aki a legdurvább poénoktól sem rettent vissza, sőt éppen ezekkel remek helyzeteket tudott teremteni. Ezenkívül egy olyan szereplőgárdára, akik nem a Hollywood filmgyáraiban megszokott vasalt szépségű, hibátlan színészekhez hasonlítanak, hanem pont ellenkezőleg: nem éppen mindennapi karakterekkel megáldott „csúnya” esztétikumú egyének. No meg egy rezesbandára, akik a mai napig emlegetett kultuszfilmben lettek híresé és az ott elhangzó alkotásaikat a szivessen hallgatják a kicsiktől egészen a nagyokig. És egy picit meg is őrülünk érte, amikor felhangzanak azok a dallamok...
   A „Bistra Reka” című idén február 18-án megjelent legújabb, sorrendben harmadik albumot az X-Produkció lelkes és tehetséges csapatának is köszönhetjük. A CD szövegkönyvében pillanatképekkel találkozhatunk, például azzal amikor Boban Marković tiszta feketében és a rút pár (piros-fehér csíkos) sport cipőben virít a Széchenyi-lánchíd budai oldalán szembefordulva az egyik oroszlánnal, jellegzetes pózában a szájához emelve gyönyörűre suvickolt trombitáját.
   Lassan látómezőnkbe kerül Boban fia Marko, aki családi hagyományok okán 12 éves korára már próbálgatja bontogatni szárnyait... amikor a korabeli gyermekek még csak számítógépes játékok bűvöletében élnek. Az albumon egy kis gyöngyszem, pontosabban a hetedik szám „Roditeljska Srea a” fűződik Marko nevéhez. A játékában már felfedezhető az a összetéveszthetlen Boban-os vér és a játékos technikai tudás. A „Bistra Reka” a lemez címadó dala és a többi tizenkét másik szám amúgy mind Boban papa nevéhez fűződik. A kettejük játéka szinte már megkülönböztethetetlen, és ha van különbség azt csak a nagyon vájtfülüek veszik észre.
   A dalait, nótáit ugyanúgy hallgathatjuk hétvégi hagyományos vásári talákozókon, leányvásárokon, esküvőkön, esetleg több ezer ember előtt megrendezett trombitástalálkozókon vagy a koncertturné egy-egy állomásán. Mindegyik rendezvényeken a legfontosabb cél a jó hangulat. Nos, ennek biztos záloga Boban Marković és zenekarának legújabb közös produkciója, mely igazi, hamisítatlan táncos-vidám hangulatot hoz mindenhova ahol felcsendül, erőteljes balkáni behatással, hamisíthatatlanul forró, délövi virtussal.
   Az albumon található számoknak csak egy hibájuk van, az hogy véget érnek. Boban papa valami kimondhatatlanul érdekes hangulatú albumot hozott össze ismét. A féktelen balkáni szabadságérzés első meghallgatásra is pattogóssá és táncolhatóvá teszik a lemezt. A magyar hagyományokkal ellentétben (melyek a nem annyira fémes, mint inkább fa alapú húrok keltette hangokra építkeznek) egy kicsit lejjebb a Balkánon jobban fekszik a fémes/fúvós hagyomány. Ott a hegyek között igen csak messzire elhallik a mulatozó zenészek hívószava. Boban-ék remekül élnek a Balkán adta hagyományokkal és ebbe olvasztják bele azt a kellemes mediteráni légkört.
   A Bistra Reka albumon a szomorúság legkisebb fuvallatát sem véltem felfedezni. A VPU fúvósai, akik egytől egyig akadémiát végezetek és neves tanároknál tanultak sem érzik annyira a rezekben rejlő kiszabaduló energiát és velejáró hangulatot mint Boban és zenésztársai. A zenekar ütősszekciója óramű pontosságával veri a ritmust a talpunk alá. A különböző kürtök, szaxofonok és a vezetőszereplőnek számító trombiták száma összesen tizenegy a zenekarból. Az ő összeforrott játékuk alakította ki mindazt a dallam/hangulatvilágot, mely megfoghatatlanul egyénivé teszi őket. Boban zenészei szigorúan az adott témára koncentrálnak és nem hajlandók eltérni az útról. Nem céljuk a dalok szólókra bontása, hanem a megfelelő zenei témákat egymás után ékelik be zenéjükbe. Ő is leginkább csak motívumokra koncentrál, a dallamok és harmóniák ezek alapján szárnyalnak hangszerének réztestéből.
   Az album számai közül amik nekem nagyon bejöttek: a legismertebb és engem legjobban beindító a „Rindž li”, a „Bistra Reka” menyecske pörgetős címadó szám, „Pe elica” pohár hajigálós és lendületkovácsoló, „Ljubavni Jadi” torreádorok bevonulási himnusza, „Lekovito Kolo” pattogós sörfogyasztók dala, „Bolujem Ja” az album egyetlen andalító ballada-keringőja. Valami szomorú megtörtént eseményt mond el nekünk. „Povetarac” lassított-nyújtott szláv tánca.
   Ha lehetőséged adódik rá, akkor ezt a megközelítőleg negyvenhét perces albumot mindenféleképpen szerezd be, mert tényleg megéri és ott a helye a többi lemezed mellett.
   Az albumon található számok sorrendben: 1. GROM ĆOĆEK 3:25 2. OTPISANI 3:14 (Mića Marković) 3. POVETARAC 3:48 4. LEKOVITO KOLO 3:03 5. GORKE SUZE 4:18 6. VODOPAD 2:48 7. RODITELJSKA SREĆA 3:51 (solo: Marko Marković) 8. T.T. 3:10 (Frank London) 9. BISTRA REKA 3:07 10. PČELICA 4:05 11. ČOČEK 202 3:01 12. RINDŽI 3:23 (Janković Nenad, Boban Marković) 13. LJUBAVNI JADI 3:18 14. BOLUJEM JA 2:24
   Ha élőben is kíváncsi vagy Bobanékra akkor álljon itt pár márciusi koncertdátum: 03.01. Pula, 03.02. Kaposvár, 03.03. Mohács, 03.04. Győr, 03.05. Makó, 03.06. Székesfehérvár, 03.07. Békéscsaba, 03.09 Zenaakadémia, 03.26. Pécs, 03.28. Nyiregyháza, 03.29. Szeged, 03.30. Veszprémmárc.31. Nagykanizsa. És ezeket követik majd a nyári fesztiválok (Dombos Fest/Kishegyes, Kapolcs Művészetek Völgye, Baja - Halászléfőző verseny, Kecskemét - Európa jövője - Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági találkozó, Pepsi Sziget, Szentendrei Nyár, Szeged- Szabadtéri játékok, Summerfest- Százhalombatta)...

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: