lemezajánló [nagylemez]  2002. február 13. szerda   14:44

nincsen hozzászólás

   Még soha, soha nem hallottam ennyire szomorú albumot. És a legfurcsább az, hogy nem is nagyon lepődtem meg. Ez a Kriszta egy olyan, aki kivetkőzik magából a színpadon, valami ördögi vadangyal lesz, ráadásul büszkén vállalja a „szőke nő” image-ét, aki kellően buta - épp ettől roppant vonzó és bájos -, és legfőképp szexista is. Ez az album viszont - I Legális Szerető - egy szomorú, magányos, igaz szerelemre vágyó leány albuma, aki a szexet nem valami kielégülést szolgáló sportnak, hanem az egymásra találás útjának, és az összetartozás jegyének tekinti. Az album éppen eléggé Krisztás, de azt hiszem ez a valódi Kriszta, akit a színpadon egy kellően kihívó és figyelemfelkeltő álarc mögé rejt.
   Elég elolvasni az új dalok szövegét a borítón, hogy a fent leírtak igazolást nyerjenek. (”nézz rám, kérlek figyelj rám. Nekem is fáj, nem történhet más menned kell.” vagy: „úgy fáj a testem. Hasogatja szét. Darabokra szét a lelkem.”, „szeress már azelőtt, hogy tested, a testemen, érezned kell már akkor is, hogy a lelked a lelkemen. nem lehet”) Ezt pedig csak tetézi, ha a kíváncsi fülek meg is hallgatják a számokat. Jól kidolgozott, egyszerű, mégis álomszép brácsa-, gitár-, hegedű- és trombitaszólók foglalják keretbe a verseket. És a szomorúságon az sem segít, hogy némelyik régebbi szám új ruhát, modern külsőt, kapott: techno-s stílust, groove-okat, és disco-s alapokat. Ezek a lézerfényes hangzások azonban érdekesen (és meglehetősen meggyőzően) keverednek a magyar népdal hagyományaival. Kriszta parasztlányos oldalát is felvillantja.
   A lemezen tehát új és felújított dalok is találhatók, de a közreműködők a régiek: Misi (gitár, orgona, ének), Kovács Öcsi (hegedű, trombita), Kertész Endre (cselló), Romvári Annuska (bőgő, basszusgitár), Nagy Zsuzsa (brácsa), Jávorka Ádám (brácsa), Kocsor Laci (dob), Vértes Lukács (dsp, mix, remix), Virgács (remix), Kozma Orsi (vokál).
   A festő-zeneszerző-énekes Nagy Kriszta tehát egy kincset alkotott, kikristályosodtak a gondolatok, és a hangok is. Ezt persze - már csak az image kedvéért is - ellensúlyozzák Arató Alíz fotói: a szőke díva barna nagykabátban homályosan és elmosódottan repked könnyes szemekkel angyalként a borítón. És igazán szomorúnak látszik.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: