hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2005. december 14. szerda   12:28
nincsen hozzászólás

szerző: mily
Kiscsillag koncert Gyors sebességű sztráda
Freeport, 2005 december 10.

  Nem merek bemenni. Itt lesz a buli egyáltalán? Mar kilenc óra, semmi, tök sötét, egy ismerős arcot sem látok közeledni, de még kocsit sem parkolni. Úgy teszek, mintha várnék valakit, aztán követem a helyi arcokat, ők tudják, hogy bent már nagyban folyik a hangolódás, sör, bor pálinka. Zuhanok pár évet, vissza a múltba, azt hittem, hogy a Freeport egy dizsi, most látom csak hogy dehogy, hanem valami igazán csepeli, most meg különösen, részegedő, öregedő arcok, egyre bátortalanabb vagyok, de végre meglátom B-t, aki vigyorog rám, súgja, hogy van nála házi, és meg is kóstolom, minden régi most olyan új, de ismerős, a pálinka íze is. Ücsörgünk a dokkon, a színpadon szakszis lány ácsorog, kik ezek? Kérdezem B-t, nem tudja, mikor kezdődik a buli? Nem tudja. Csak hogy már a múltkor is hazament még koncert előtt. Nem bírta már, pedig próbálta, de az éjszakák már megváltoztak. Kifutó alkatrészek lettünk. Fröccsözünk, meglepően olcsó az ital, iszunk hát, a színpadon mégis több az ember, mint a büfében. Pedig ha jól hallottam úgy reklámozták ezt a bulit, hogy őskispál koncert lesz, ami félig igaz is, hiszen az emberek spirális körökben élnek, mindig visszatérnek valami korábbihoz. Az a néhány úr is, akik mindjárt fellépnek itt, ott, a színpadon, ez az Ózdi, meg a másik a Bräutigam, no meg a Lovasi meg a negyedik, a Leskovics, és ettől lép életbe a spirál elmélet, hiszen nem ugyanazt a körön trappolnak újra meg újra, hanem egy másikon, egy kicsit arrébb (de közel) lévőn. Ők nem az őskispál, hanem a Kiscsillag.
  
  Most viszont eszembe jut az előzenekar neve, GreenPeach. Énekesük van. Manapság ritka, és főleg bátor dolog. Egy énekesnek baromi tehetségesnek kell lenni ahhoz, hogy eladja a zenekart. Egy énekes, hangszer nélkül máshogy funkcionál, más szerepet kap, sokkal központibbat, mintha rajzfilmből kivágott villogó nyilak irányítanák rá a figyelmet, és ahhoz, hogy a figyelem fennmaradjon, állati jónak kell lenni. Ez a srác jó hangú, de nem merek odanézni, mert félek, hogy nem köti le a figyelmemet. Így, csak maga. Maradok hát a büfében, így kintről pont kellemes zenekar, vannak lassú, romantikus számaik, meg a dögösebb-pörögősből is jó pár, de semmi különös. Büfézene.
  
  Tizenegy. Drukkolok B-nek, hogy ne adja föl, nehogy hazahúzzon, mint múltkor. Közben megérkezik pár ismerős, lehet, hogy már huszonöten is vagyunk ebben a kietlen, fémesen rideg klubban, összebújunk a büfében, hogy ne érezzük egyedül magunkat. Aztán nincs mit tenni, el kell hagyni a jól bemelegített bárpultot, mert a Kicsillag felmegy a színpadra, és játszani kezd. A Lovasi az egy őrült, nyomatja a gitártémákat, és én elképzelem, hogy tizenöt évvel korább van, könnyen megy, segít a színpad előtt tántorgó részegek hordája, a sarokban a hányás után felhúzott térdekkel kuporgó zsírosan hosszúhajó srác, a keverő előtt kockásingben csókolózó pár, a lilahajú punklány, hatalmas bakancsban. A színpadon sok minden történik: előbújnak a szívek, a koszos próbatermek minden emléke, a fiúk kiteszik azt a véres, lüktető húsdarabot a bordáik közül, kiteszik a szemünk elé, hogy legeltethessük rajta a tekintetünk, és én nem is teszek mást. Állati jó koncert és nem bírom levenni a szemem a Lecsóról, de a Rezsőről sem, pedig annyira mások, a végpontjai egy hosszú lécnek, aminek a közepén a Lovasi táncol, a Ricsi meg veri hozzá a ritmust. Aztán jön egy lassú szám, amit még sosem hallottam, de nagyon tetszik, és örülök, hogy megbírnak lepni, mert az ma már nagyon ritka. Nem mondom, az sem rossz, mikor az ember elmegy egy koncertre és megkapja a saját kis emlékeit a színpadról, megkapja a jól ismert számokat, amire mindig ugyanúgy lüktet a vér az erekben, de most nagyon élvezem, hogy ez az első Kiscsillag koncertem, és még a szövegeket sem tudom, a dallamokat, a szólókat pedig még kevésbé. Figyelem az öregedő fiúkat, ahogy kamaszgyerekké válnak az orrom előtt, Lecsó rohangál a szinti és a mikrofonállvány, meg a mikrofonállvány és a gitártartó között, néha csörgőért szalad, miközben a forntember nyúzza a húrokat és egy perc alatt harminc guggolást nyom, Rezső mintha koncentrálna, mintha újra szoknia kéne a rock and rollt, Ricsi meg rugózik a maga módján, énekli a dalokat, hosszúhajó PhilCollins. Baromi lendületes az egész, vannak számok, hangszerek, szövegek, van ritmus, de legfőképp az emberek, akik tök jók így együtt. És titokban tökre várom már, hogy másnap legyen, vagy jövő hét, mert tudom, hogy jönnek majd az új számok, mert ez most valamitől baromira él, lüktet, vágtat és a következő koncerten megint ott akarok állni az első sorban, hogy érezzem ezt a vágtatást, gyors sebességű sztráda. Remélem, azért óvatosan vezetnek a srácok.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Kiscsillag zenekar

 programajánló: 
2022. augusztus 15.
Fesztivált így nem vártunk még soha...
2022. augusztus 16.
Infected Rain + All Hail The Yeti
2022. augusztus 20.
Mátrai felfedezőútra útra hív a Fekete Zaj fesztivál
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fezen fesztivál 25
Gojira, Alien Weaponry
KISS
Judas Priest, The Dead Daisies
Pearl Jam
Five Finger Death Punch, Ill Niño
Alestorm, Visions Of Atlantis, Rumproof
Helloween, HammerFall
Steel Panther
 kiemelt 
Mátrai felfedezőútra útra hív a Fekete Zaj fesztivál
  
Az idén augusztus 17-20

Simply Red
Első Emelet 40, Berkes 60 - 2 az egyben – Születésnapi nagykoncert
Sting (My Songs), Joe Sumner a Papp László Budapest Sportarénában
Hans Zimmer Live - Europe Tour 2023
 friss hozzászólások 

Megjelent a Hickory zenekar új dala (2)
Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
OneRepublic: Never Ending Summer Tour (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 zoolander    be’lakor    beatkoho    zorall    meshuggah    nvyllund    velvet revolver    laime pilniga    winniped    napokon    blues    smashing pumpkins    nonverse    diabolus in musica    hollenthon    dope stars inc.    stetl    jürgen von knoblauch    alestorm    kézdy luca    szex és new york 2    a kétballábas banda    tom waits    dj case    galla miklós  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!