szerző: AnnaEgy nap Sosztakovics – Zenében elmondott életregény a 10. FAB Summerfesten 2025. július 20. Zeneakadémia – Nagyterem és Solti terem
Különlegesen gazdag jubileumi programot, 120 világklasszis szólistát, világsztárok összjátékát, mesterkurzusok izgalmát és nemzetközi, pezsgő fesztiváléletet hoz idén nyáron is a fővárosba a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész-házaspár által alapított Fesztivál Akadémia Budapest, 2025. július 18–28. között. A fesztivál kiemelt művészei: Kurtág György, Maxim Vengerov, de számos más híresség is érkezik és lép fel a tíznapos eseményen és emellett adja át tudását a mesterkurzusokon a következő generációknak. A FAB-Summerfest július 20-án egy teljes napot szentel Sosztakovics művészi hagyatékának a szerző halálának 50 évfordulóján.
A Zeneakadémia falai között egyetlen napra minden Dmitrij Sosztakovicsról, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjéről szól majd. A Fesztivál Akadémia Budapest különleges programsorozata koncertélményeket ígér és emellett egyedülálló utazást is Sosztakovics művészetének mélységeibe. A nap során a kamarazene intim pillanataitól az 1. jazz szvit játékos örvényléséig, a románcok költői világától a vonósnégyesek drámai erejéig vezet az út, s közben a közönség betekintést nyerhet a zeneszerző gondolataiba is: Mácsai Pál felolvasásában megelevenednek Sosztakovics levelei és a Testamentum című életregény részletei.
„Az a zene, amely nem vált ki vitákat, lehet vigasztaló és bájos, de valószínűbb, hogy vacak” – írta egykor a szerző, s e mondat mintha mottója lenne egész életművének. Zenéje egyszerre képes vigaszt adni és felkavarni, reményt ébreszteni és szembesíteni a legsötétebb érzésekkel is. Egy másik levelében így fogalmazott: „A zene lehet keserű és kétségbeesett, de nem lehet cinikus.” Ez a hitvallás áthatja minden kompozícióját, legyen szó a fiatalkori 1. zongoratrió szenvedélyes lendületéről, a Blok-versekre írt románcok fájdalmas szépségéről, vagy a legendás 8. vonósnégyes megrendítő erejéről.
A nap folyamán a magyar és nemzetközi zenei élet kiválóságai – köztük Szergej Nakarjakov, Boris Brovtsyn, Fenyő László, Razvan Popovici, Maxim Rysanov, Csalog Gábor, Kokas Dóra, Horti Lilla, Rohmann Ditta, Alissa Margulis és Kelemen Barnabás – hozzák el Sosztakovics zenéjének sokszínű világát. A koncertek között a levelekből és memoárokból kirajzolódó emberi arc, a kételyekkel, bátorsággal, iróniával és szenvedéllyel teli Sosztakovics is megszólal.
A program kamarazenei művei – a fiatalkori 1. zongoratriótól kezdve a Szonátákon, románcokon és vonósnégyeseken át egészen a Brácsaszonátáig – egyfajta „életregényként” is olvashatók. Ezekben a darabokban Sosztakovics gyakran fejezett ki olyan érzelmeket, gondolatokat, amelyeket a nagyobb nyilvánosságnak szánt szimfóniáiban nem tehetett meg a kor politikai légkörében. Kamarazenéjében szabadabban kísérletezhetett, és személyesebb hangot ütött meg, mint a hivatalos elvárásoknak megfelelő műveiben.
A műsor egyik kulcsműve, a 8. vonósnégyes, különösen jól példázza ezt a személyes hangvételt: a szerző önmagának ajánlotta, és számos motívumot rejtett el benne, amelyek más műveiben is visszatérnek, például a DSCH-motívum, amely a zeneszerző nevének zenei „aláírása”.
A Hét románc Alekszandr Blok költeményeire szintén a személyes és irodalmi kötődés példája: Sosztakovics művészetének egyik kulcsa, hogy zenei gondolkodása gyakran irodalmi struktúrákra épül.
Az 1. jazz-szvit és a Két darab vonósoktettre már a zeneszerző játékosabb, ironikusabb oldalát mutatják, ugyanakkor ezekben is ott rejlik a szatíra, a groteszk és a társadalmi reflexió, amely Sosztakovics egész életművét áthatja.
A műsor darabjai időrendben is átfogják Sosztakovics pályáját: a fiatalos lendületű 1. zongoratriótól a pályája végén keletkezett Brácsaszonátáig ívelnek, így a hallgató végigkövetheti, hogyan mélyül el a zeneszerző kifejezésmódja, hogyan válik egyre személyesebbé, sőt, önéletrajzi jellegűvé a zenéje. Az egész napos koncertsorozat így a zenei élmény mellett betekintést is kínál Sosztakovics alkotói dilemmáiba, és abba a párbeszédbe, amelyet a zeneszerző a történelemmel, a társadalommal és önmagával folytatott.
06:34
