beszámoló [koncert]  2025. június 17. kedd   08:01

nincsen hozzászólás

  Két éve még a Barba Negra színpadán játszottak, most viszont már ötödször tértek vissza Budapestre – ezúttal a Park közönsége előtt zúztak, emelőplatformokkal és új fokozatra kapcsolt produkcióval. Ha nem is szó szerint, de ezúttal tényleg magasabbra emelkedtek. A Skillet koncertje látványban és ívben is nagyobbat húzott, mint bármelyik korábbi hazai fellépésük.
  
  A program gerincét az Awake in the Wind válogatás és a Dominion, Comatose, Revolution, Rise és Unleashed dalai adták – vagyis egyfajta keresztmetszetet kaptunk az elmúlt évtizedek legfontosabb dalaiból. A hangsúly nem csak az új anyagon volt, inkább a zenekar egész pályáján. A színpadkép is ehhez mérten komolyabb lett: füstágyúk, mozgó emelők, pirotechnika – a látvány most már a show szerves része, és illik is a zenekar méreteihez, megszólalásához és világképéhez.
  
  28 év, 13 lemez, több tagcsere és kiadóváltás után a zenekar a Skillet nem fáradt, nem is pihen – rutinosan és magabiztosan tolja végig a másfél órás szettet, amitől az egész este inkább tűnt egy precízen felépített produkciónak, mint spontán rockbulinak. És ez nem is baj.
  A zenekar frontembere, John Cooper most is hozta a szokásos formáját: egyszerre frontember és gondolkodó, aki nem csak énekel, hanem közben kommunikál. A közönséggel, a világgal, vagy épp a saját kételyeivel. A Skillet mindig is többet akart mondani annál, hogy „rock and roll forever”. Az ő üzenetük nem térít, inkább kérdez, kapaszkodót ad, ahol kell – vagy legalábbis megpróbál adni. És ezt sokan értik. A Parkban legalább hétezren, nagyon vegyes közönség: hívők, kétkedők, egyszerűen csak zeneszeretők. A Skillet nem különböztet – ahogy a zene sem. A keresztény rock címke nem válik prédikációvá. A hit itt háttérként működik, de leginkább iránymutató, és ez lehet az egyik titok, amiért a zenekar ennyire működik még mindig, ennyi idő után is.
  
  A családi szál sem elhanyagolható. John és Korey Cooper több mint húsz éve házasok, együtt turnéznak, gyermekeiket is gyakran magukkal viszik. Ez a belső stabilitás nemcsak szimpatikussá teszi őket, de a zenében is érződik. Nincsenek kilengések, nincsenek igazán gyenge pontok. Kiforrott, egységes hangzás, amit profin visznek végig.
  Cooper időről időre nyilvánosan is vállalja a világról alkotott véleményét, legyen szó hitről, társadalmi kérdésekről vagy családról. Egy interjúban azt mondta: „A világ azt mondja, ha apuka vagy, le kell mondanod az álmaidról. Én azt mondom, az álmaid mutatják meg a gyerekeidnek, miért érdemes küzdeni.” Ez az üzenet átszűrődik a zenébe is – érezhető volt most is.
  
  A Skillet tehát most nemcsak egy koncertet adott. Ez az este inkább egyfajta összefoglaló volt: eddigi munkásságuk, gondolatiságuk, energiájuk sűrű esszenciája. A Budapest Park pedig méltó helyszín volt ehhez. Egy olyan nyári estén, ahol a Queens of the Stone Age, a Biffy Clyro és az Avenged Sevenfold árnyékában is lehet emlékezeteset alkotni – és nekik ez sikerült.

Kulcsszavak:
  skillet     mennydörgés 

Szólj hozzá!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása:

 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás