előzetes [koncert] 2004. december 17. péntek 13:11
nincsen hozzászólás
szerző: morzsaPéntek esti jazz : A Chakra Hacker Kosmosworkestra koncertje 2004. December 17., péntek, 19 óra, Francia Intézet (Bp, I., Fő u. 17.)
A Chakra Hacker Kosmosworkestra eklektikus hangkonyhájában egyedülálló recept alapján kotyvasztja a balkáni ritmusokat a latinos hangszereléseket a leghaladóbb magyar presszós hagyományokra támaszkodva.
Az együttes 2003 májusában alakult, a repertoár gerincét Bujdosó János különböző magyar filmekhez írt kísérőzenéi adták. A héttagú csapat összeállítása után tavaly a Sziget fesztiválon debütáltak. Bujdosó János - gitár, Hevesi Nándor - basszusgitár, Fügedi László - ütőhangszerek, Halmos András - dob, Szőnyi András - billentyűs hangszerek, Lukács Gábor - szaxofon, Abbas Mourad - pozan
A zenekar még nem rendelkezik önálló CD-vel, ezért most inkább dr. Máriás ideillő gondolatait idézzük a 2001-ben megjelent Bujdosó János: Yolk of Freedom filmzene albumról.
Bujdosó János szeret fehér inget, fekete nadrágot ölteni, lakkcipőt húzni, s belecsapni, bele szenvedélyesen a húrok közé. De nem akárhogyan. Vad energiáit az éjszaka hangulatán szűri át, s beszüremlik a tangó, a szamba, a tornateremben megtartott cserkész-táncóra távoli zaja, a kis borozók valóságának álomzenéje, s a zsíros földek felett való szegett szárnyú repülés szomorú örömzenéje. Kasztanyettek, xilofonok, kilyukadt harmonikák, régen kidobott szintik, bádoglapok szólnak, s a gitár, mely összerántja a szétesőnek tűnő csapatot a világ legutolsó csendbeburkolt felvonulásán, ahol a reményt temeti utolsó tangójával a fóliába csomagolt emberiség. Bujdosót legszívesebben Budapest John Lurieja-ként aposztrofálnám, s akkor beúszna a képbe még Tom Waits, amint éppen Jarmush intésére menekül legendás szaxofonista-filmzeneszerző társával együtt, menekül a modern világ kiürültségétől, maga sem tudja merre, hová, s lel átmeneti menedéket egy SZTK-hangulatú pesterzsébeti nyugdíjaspartin, ahonnan már nincs hová menekülni tovább, legfeljebb a mesébe, a filmbe, egy történetbe, álomba arról, hogy még nincs itt a vég, még ne indítsa be Astor Piazzola harmonikáján az utolsó visszaszámlálást, hanem legyen még tangó, tánc, szenvedélyes az élettel, melyben kibontakozhat még emberi mivoltunk, s jóra fordulhat, ha egy pillanatra is a helyzet egy feloldó gondtalan táncban, melyet a múló idő kivégzőosztaga előtt járunk valamennyien együtt.
13:11
