hírek   2023. február 23. csütörtök   07:19

nincsen hozzászólás

  A tavaly augusztusi 3Sti Hurrá! debütáló lemez után - Átugrom a Napot - nem kellett sokat várni a második album megjelenésére, a Dalok.hu szíves közreműködésével újabb digitális korongra rázhatjuk a zenekartól.
  3Sti Hurrá!
  
  A szerző gondolataival:
  „Adódhat a kérdés, miért dúdolunk időket? Mert emlékeket, érzéseket kelt a visszaidézésük. Némelyik felkavaró, másokba viszont jól esik visszagondolni. Így tettem magam is a lemez megírásakor.
  A lemezen határtalan örömömre barátom és zenésztársam, Végh Attila is közreműködik, szerzőtársként és gitárokon is. Őrült régóta tart a barátságunk, úgy emlékszem, 15-16 évesen találkoztunk, ő gitáros, én dobos, rengeteget játszottunk együtt, dolgoztunk dalokon. Volt, hogy két fős zenekarként adtunk koncertet, őrült sokat nevettünk, beszippantott a barátság és a zene.
  
  Néha úgy tűnt, messzire sodor egymástól bennünket a szél, ám aki a nagy képet is látja, az sosem aggódik: az összetartozók újra meg újra megtalálják egymást. Ezeket az időket is eldúdoltuk a ´Nem a tested vagy’, illetve a ´Holdfény´ című dalokban.
  Valaha azt álmodtam, hogy együtt fogunk lemezt készíteni - az Örökkévalónak hála, ez most megadatott. Attila virtuóz és határozott gitárjátéka igen megkapó, a gyökerektől felforgat minden hangzást, amikor egy dalhoz hozzányúl: életre nyílnak a dalok a játékával, ízes gitárhangzásával. Csak olyan és csak annyi hallható, ami éppen a dalnak kell; mindezt hihetetlen zenei empátiával, szaktudással, kreativitással, és - a legfontosabb - ízléssel, ízzel teszi.”
  
  - És valóban, a zenekar hangzása meglehetősen egyedi, talán ezért is sorolják leginkább alternatív rock kategóriába a zenekart.
  „A ´Nem a tested vagy´ egy film, amit soha nem forgatott le senki, mégis fel-feltűnik az emlékeimben. Két ember interakciója, a részletek ott vannak a dalszövegben. Csak hunyd le a szemed el indítsd el a filmet, ott van minden.” – a szerző szavait idézve.
  
  Félreértés ne essék, a Föld nem lapos, és a tested is vagy a lelkeddel együtt. A dal a maga üzenetében mégis az előbbire koncentrál. A ´Holdfény´ egy szerény jazzrock-himnusz, telve a belemerülés érzelmeivel. Figyelembe ajánlom a gitár szólót, finoman fűszerezett eledel a fülnek, ha alkalomadtán erre éhezne meg.
  
  A dalszövegek a szerző, Horváth-Jeges Zoltán, röviden: Soultain költői vénáját hozzák (Lásd: Szódat legelni éhesen, Publio kiadó, 2015), cizelláltak és nagyon elmondjak a dalokat.
  „Nem kell félni a verstől, azok nem molylepkeszagú tintasorok egy penészes könyvben, lám, rockversként, dalszövegként is megállják a helyüket, van művészi értékük és egy koncerten sörrel a kézben lehet pogózni rájuk.” – így a szerző.
  A téma választás a zenekar második lemezén is kettős: saját élmény vagy saját fikció. Körbeírnak egy képet vagy szituációt (pl. Nyári álom illata, Sárga falevél), vagy nyitva hagynak gondolatokat, amibe mindenki másként helyezkedhet bele (pl. Nem a tested vagy).
  
  Aztán, a ´Nyári álom illata´, a Balatoni vízcsobogós, távoli-zsivajos, nádasillatú emlék: koraősszel, a napsütést már felhővel rajzolja a közeledő hideg. A napszítta-szőkeségű nyár már köntösbe bújik, és meglebben a fátyla, ahogy fázósan ellibben három évszaknyi szendergő pihenőjére. Édes kép, érzem a balatoni illatokat is, miközben hallgatom.
  ´Rendíthetetlen´, az emlékek rövidfilmje. Ahogy az óriás fa rezzenetlen állja a vihart, úgy álljon a párkapcsolat, a család is minden nehézséget. Riverfall, emlék két ember találkozásáról, akik zsigerileg különböztek egymástól: az egyikük olyan volt, mint a nyugodtan hömpölygő folyó, a másikuk pedig inkább a vízesés, ami habokat kavar, örvénylik és mindig vízcseppek táncolnak körülötte. Mindkettő erős, és amikor találkoztak, abból nem a harmónia tört elő. A folyó csak azt tudta, amit a folyó tud, a vízesés pedig a maga mesterségét űzte: Kettejük kapcsolatáról szól ez az angol nyelvű zenedráma.
  A ´Sárga falevél´ az elengedés dala. Talán a legrégebbi mind közül. Főhősünk a szinte mindenki által már legalább egyszer kipróbált természeti rituáléjából - az elszáradt levél marokban való összemorzsolása és szétszórása - élte meg az elengedést. Sikeres projekt volt láthatólag. A dal különlegessége, hogy a mozdulat és a körülötte lévő gondolatok egy öt perces dallá lettek szerkesztve, egy felnagyított pillanatról beszélünk a dalban, mégsem unalmas, nincs olyan érzetünk, hogy túl hosszú volna.
  
  A szerző gondolatai:
  „Intenzív emlék a múltból: először a dalszöveg és az énekdallam született meg, de évekig nem tudtam mit kezdeni vele. Aztán ugyanez történt a 7/8-os dobritmussal, amit a kedves dob tanárom fedezett fel a kotta füzetemben, csak lefirkantottam, majdnem el is felejtettem. Nem tudtam, hogy időről időre miért jön mindig elő, miért mutatja meg magát. Vagy másfél évtized után készült el a dal első verziója, de ezzel sem tudtam mit kezdeni. Tudod, érzed, hogy van benne valami erő, egy kerek történet, de nem akar
  kijönni.
  Újabb másfél évtized után egymásra talált a 7/8-os dobritmus, a régi billentyűs
  kíséretet teljesen átírtam gitárra, a dalszöveget átírtam, hozzáírtam azokat a részeket, amelyek teljes egésszé tettek a dalt. Elkészült. Hosszú, nagyon hosszú út után megérkezett erre a lemezre.
  Az emlékek dúdolási sorában a ´Nagykabát az éj´ volt az a történet, amikor babakocsit tolva beszélgettem sokat a kislányommal, meséket költöttünk és a hazavezető úton teljesen átéltük őket.
  Néha meglegyintett a gondolat, hogy másnap, amikor munkába indulok, ezeknek a szívtépően szép óráknak az emlékébe, azokba az óriásivá nőtt mesepillanatokba, amelyet mi építettünk együtt, visszavágyok majd, és csak a hideg, csípős hiány marad a lányom nélkül a vonaton. Ez a mi történetünk.
  
  A lemez is a mi történetünk.
  Így talán érthetővé válik, miért is dúdoltam ezeket az időket erre a lemezre. Gyere, dúdoljuk együtt tovább.”

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: