hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2022. október 6. csütörtök   21:52
nincsen hozzászólás

szerző: Vik
Alsóörsi táborfesztivál
2022. augusztus 24-27. Alsóörs

  Most, hogy a nyakunkon vannak az őszi hétköznapok, emlékezzünk vissza kicsit a nyár végére. Augusztus 24. és 27. között zajlott a Balaton partján a hazai előadókat felsorakoztató Táborfesztivál. A nosztalgiázós élménybeszámolót alább olvashatjátok.
  
  Szerda
  Alsóörsöt kocsival vagy vonattal a legcélszerűbb megközelíteni Budapestről. Mi az utóbbit választottuk. A Déli Pályaudvarról indultunk, és közel két óra alatt érkeztünk meg. A neheze csak ezután következett, ugyanis a fesztiválterület és az állomás között egy kiadós negyedórás séta húzódik, és ezt megtenni a kempingcuccokkal cseppet sem mókás. Többször meg kellett állni pihenni, hogy ne szakadjunk meg. Kapunyitás előtt két órával érkeztünk meg a bejárathoz. A korán érkezésre azért volt szükség, mert már így is hosszasan kanyargott a sor az úton, mindenki a legjobb sátor helyekre pályázott; fa alatt, töltőállomás mellett. A várakozás a várttal ellentétben nem volt unalmas, sok régi ismerős találkozott ismét, és sok új embert lehetett megismerni. Mindenki alkohollal kínálgatta a szomszédot, az okosabbak pedig kempingszékkel érkeztek. Egy srác mindössze egy szál köntösben rohangált, de amilyen meleg volt, teljesen logikus döntésnek bizonyult a részéről. Az én lábamon is felváltotta a bakancsot a strandpapucs, az egyik elmaradhatatlan kellék. Kapunyitáskor kellemetlen meglepetésben volt részünk; előző évekhez képest szigorodott a rend, és élelmiszert sem engedtek már be a fesztiválterületre. Első dolgunk volt lefoglalni a szimpatikus sátor helyet, majd a szomszédoktól kalapácsot szerezni a cölöpökhöz. Valakinél mindig van, ez törvényszerű. Fontos, hogy először rendben legyen a hajlékunk, mert ha esetleg későbbre hagyjuk, lehet a kimerítő bulizás után szimplán magunkra húznánk a ponyvát, mint egy takarót, és a gyepen húznánk a lóbőrt. Láttam már ilyet 😊 Ezután körbenéztünk, mi változott tavalyhoz képest.
  
  Rengeteg bódé állt az út mentén, ahonnan mindenféle vásárfiát lehetett beszerezni. Kovács, tetoválósátor, bőrműves, gumicukor árus… amire csak egy csapat fesztiválozó vágyhat. Idén ismét megnyílt a kempingben a bolt, ami megkönnyítette a kajaszerzést, viszont volt egy csavar; nem lehetett bevinni a fesztiválterületre az ott vásárolt portékát. Ami szintén változtatás volt, hogy eltűnt a fedett sátorszínpad, helyette csupán a Hammerworld nagyszínpad és az FM 103,9 A Rock Nagyszínpad, esténként pedig a Red Bull Arénában szólt a rockdiszkó. Aki még sosem volt itt, azzal ismertetném a fesztivál egyik hatalmas előnyét; a kemping végében közvetlenül ott van a Balaton, úgyhogy a fürdőruha is alapkellék.
  A Rock nagyszínpad kezdte meg a bulit, 16:25-kor a Dalriada lépett fel. A két színpad váltotta egymást, így bár néha futni kellett egyiktől a másikig, nem voltak átfedések, ami megkönnyítette a dolgunkat, mert elmaradt az örök vacillálás, hogy mégis hova menjünk mit nézzünk meg? 17:30-kor a Hammerworld is becsatlakozott az Omennel. Ekkor még a fesztiválozók nagyrésze úgy gondolta, túl korán van még, és inkább a sátrak körül lógtak. Mi is a haverok pavilonja alatt pihentünk inkább. A következő előadó, a Rudán Joe Band már előcsalogatott minket is. A Pokolgép-korszakos dalokat ismerte a közönség, a többit már kevésbé. Mindenesetre jól éreztük magunkat. Mókás részlet, hogy bizonyos dalokat akár háromszor is hallhattunk a fesztivál alatt, ugyanis fellépett Rudán Joe, Kalapács és a Pokolgép is. A Mobilmánia csúszott, mert teljesen beázott a felszerelésük. A közönség elkezdte kántálni, hogy mi a f*sz van, mire szokatlan módon tájékoztatva lettünk, hogy márpedig “az a f*sz van, hogy elázott a cucc”. De, ami késik nem múlik, és bár későbbi kezdéssel is, de meg lett tartva a koncert. Zorall alatt, bevallom, elmentem melegszendvicset enni. Nagyon finom volt. Beatricére visszakullogtam a nagyszínpadhoz. A hangulat jó volt, viszont egyszerűen nem lehetett olyan négyzetmétert találni, ahol ne táncolt volna egy ősrokker. Vagy kettő. A koncert résztvevője volt még egy hatalmas felfúható dinnye, amit a közönség egymás között dobált, és mindig figyelni kellett, hogy ne essen az ember fejére. Egészen addig amíg Feró le nem lőtte a bulit. Márpedig az ő koncertjén nem lesznek dinnyék. Éjfélkor indult a Rómeó Vérzik, és meglepően sokan mentek ki a koncertre. Én már rég elfáradtam ennyi koncert után, és már mindenki beszámíthatatlanul részeg volt körülöttem. A rockdiszkó hamar ellaposodott, úgyhogy visszavonultam szégyenszemre a sátramba aludni.
  
  Csütörtök
  
  Ébredés után meglátogattam a zuhanyt. A táboros zuhanyzókról azt kell tudni, hogy szerintem a legjobb a kialakításuk. Minden fülkének van egy előtere egy lócával és fogasokkal, rendes, zárható ajtó és csempe borítás. Mindössze annyi lehet a probléma… arachnofóbiásoknak inkább nem javaslom a plafon felé leselkedést. Napközben mégegyszer körbejártam a területet. A kovácsokkal kedélyesen elbeszélgettünk, engedték, hogy megtapogassunk mindent, amit árultak. A tetoválósátorban aztán belefutottunk a New Friend Request vokalistájába, Kerecsen László Lecibe, akivel szintén váltottunk pár szót, bár pólót nem vettünk tőle. Utána megrohamoztuk a Balatont, ha már ott vagyunk, akkor nem hagyjuk ki. Persze ez nem azt jelenti, hogy annyira meleg is volt a víz. Amíg a fiúk labdáztak, én egyhelyben vacogtam, és közben örültem magamnak, hogy legalább eljutottam egy strandra idén. A hidegfürdő után társasjátékoztunk, ami annyira elhúzódott megint, hogy a nap közepén csatlakoztunk be a koncertekbe, habár mindent hallottunk a sátraknál, úgyhogy nem maradtunk le igazán semmiről- az emberség ellenes kártyák pedig minden társasági muri alapkellékei, mindenkinek ajánlom. Az első zenekar ahová ki is mentünk a színpad elé az a Hooligans volt. Ganxsta Zolee és a Kartel, Hollywood Rose és a Sing Sing a pavilonból lett végighallgatva. Ezen a napon is visszatért a legendás gumidinnye. Pokolgépnél befoglaltuk az első sort, ahonnan roppant élvezhető volt a műsor. A Hol Van A Szó-t még a biztonságiak is énekelgették. A koncert után a tagok kijöttek egy rövid beszélgetésre, szokás szerint. Jókat lehet velük beszélgetni, mindenkinek ajánlom. Utánuk következett a nagy tömegeket bevonzó Alvin és a Mókusok, ahol szerintem az egész fesztivál népe ott volt. A Kurva Élet című remek nótájukat pedig mindenki fújja, bár lehet, hogy felcserélt sorrendű szavakkal. Az estét az Aurora zárta, és utána megint megpróbálkoztunk a rockdiscoval, de ma sem jött be.
  
  Péntek
  
  A fesztiválok harmadik napjára szellemül át az ember igazán a hangulatba, és ez most sem volt másképp. Kisbolt, melegszendvics zuhanyzás kör után megint bevettük a Balatont, ami ekkor rossz ötletnek bizonyult. Bár melegebb volt a víz, mint előző nap… tudtátok, hogy az ember képes meghúzni a karjában az izmot attól, hogy összerándul a hideg vízben? Én is a nehéz úton tanultam meg. Ne hallgassatok azokra, akik azt mondják, hogy merülj le, akkor jobb lesz. Nem lett. A Depresszióra másztunk ki a Balcsiból. Volt itt is kulturált táncolás, illetve sokkoltuk a rendszert is 😊 A Depi mindig kellemes hangulatú koncerteket ad. Ezt követte a Lord, akik idén ünneplik ötven (!) éves fennállásukat. Szóval a kellemes kiállású rocknagypapák még most is képesek megcsinálni egy rendes koncertet. A Hargita pedig több napos daltapadást képes okozni. Ezen az estén meglátogattuk a gumicukrost, aki ugyan eléggé fesztiváláron adta a portékait, de mégis megérte az élmény végett. Nosztalgia. A (talán) legnagyobb fellépőt, a Tankcsapdát viszont a másik színpad elől hallgattuk végig, mert párom első sorban akart állni mindenáron a Fish! koncerten. De ahogy hallottuk, jó nagy buli volt. A Fish! zárta az estét, ahol a dinnye is visszatért. Sőt, Kovács Krisz még el is kérte, és berúgta a közönségbe, úgyhogy az ő tetszését elnyerte a strandkellék. A közönség nagyon lelkes volt, gályáztak is, amikor nem épp a dinnyét vadászták. Egy esti fürdőzést is megejtettünk. A víz nem lett melegebb, de mivel a levegő lehűlt, így nem annyira volt feltűnő. Így kell becsapni az ember agyát. Mindenkinek javaslok egy sötétben lubickolást.
  
  Szombat
  
  Ezen a napon tettük tiszteletünket leghamarabb a színpadoknál. A 17:30-as Down for Whatever csalogatott minket elő. A srácok nem annyira régóta vannak a pályán, de ahhoz képest nagyon ügyesek, érdemes rájuk odafigyelni. Nem szabad hallgatni a Nincs Helyem című dalukra, igenis volt helyük ott a fesztiválon. Egy ital vásárlása után benéztünk a Kalapács koncertjére, ahol szintén a Pokolgép korszakos dalok voltak a menők. A Jel és társai. Az EDDA Művek szintén igazi klasszikus, úgyhogy kissé kellemetlen bevallanom, hogy akkorra időzítettük a melegszendvics szünetet. A Leander Kills következett. Megszokott jó hangulat, letérdelés a Boldogságvirágnál, záróddal a Valami Folyjon, illetve a nemzeti rockoperánkból ismert Szállj fel, szabad madár is felcsendült. Ezt követően lementünk a Balatonpartra némi nassolnivalóval, hogy milyen hangulatos, és ha már itt vagyunk akkor használjuk ki. A Road második felére pedig visszamegyünk. Tény, hogy nagyon idilli volt a fekete vizet bámulni, de gyanús kezdett lenni a viharjelzés, illetve a heves szél. Megbeszéltük, hogy menjünk vissza a sátorhoz. Amint megtettünk tíz métert, elkezdett szakadni az eső. Kicsit pánikhangulat alakult ki, menteni a menthetőt, és figyelni, nehogy beázzunk. A Road koncertet pedig szinte elmosta a vihar. Mintha ez egy jelzés akart volna lenni az égiektől, hogy ideje befejezni a fesztiválozást. A jel, ugyebár.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2023. január 28.
F.O. System az Akvariumban
Cimbaliband Remaster koncert, vendég: Csorba Lóci és Maszkura
2023. január 29.
Accept + The Iron Maidens a Barba Negra Red Stage-en
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Alestorm, Gloryhammer, Wind Rose, Rumahoy
Nightwish, Beast In Black, Turmion Kätilöt
„ Az ám, hazám” 44. HOBO karácsony
Simply Red
Amorphis, Eluveitie, Dark Tranquillity, Nailed To Obscurity
Gary Moore emlékest 2022
Headbanger’s Ball 2022 (Vio-lence, Xentrix, Whiplash, Artillery)
U.D.O., Existance
 kiemelt 
Budapesten is fellép Joe Satriani - Earth 2023 Tour keretében
  
Joe Satrianinak a világjárvány miatt számos fellépését kellett elhalasztania

Steve Vai Budapesten
Accept + The Iron Maidens a Barba Negra Red Stage-en
Starset – Horizons Tour – Smash into Pieces Tour 2023
Palaye Royale – Fever Dream European-UK Tour – Yonak
 friss hozzászólások 

Telling Secrets: magyar hátterű csapat bontogatja a szárnyait a tengerentúlon (2)
Megjelent a Hickory zenekar új dala (2)
Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 death by stereo    christian bale    insomnium    blahalusiana    vomitous    metalfest    obscene extreme    man in black iii    please give    szemle    the new roses    peter watkins    ite missa est    az emlékmás    john cale    rock the boat    death valley screamers    parov stelar    black procession    tito & tarantula    varga zsuzsa    accept    edward norton    egek ura    endgame  

r47
Copyright 2000-2023 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!