hosting: Hunet
r31
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2018. március 26. hétfő   05:22
3 hozzászólás

szerző: Morello
Satyricon, Suicidal Angels
2018. március 20, Dürer Kert

  Két komoly esemény is volt egyidőben március 20-án a Dürer Kertben: a black metal legendás formációja, a Satyricon a görög thrasher Suicidal Angels-szel, a finn melodikus death metalos Insomnium pedig a szintén death metalos svéd Tribulation-nel lépett fel a helyszín két külön termében. Az érdeklődés természetesen nem volt kicsi, olyannyira, hogy az Insomnium teltházas is lett a Room 041-ben, de a Satyricon-ra ugyancsak rendesen feltöltődött a nagyterem a végére.
  A szerencsések kombinált jegyet is vásárolhattak, amivel mindkét terem látogatható volt. Őszintén szólva engem jobban érdekelt volna a Insomnium lemezbemutatója, ahol a legutolsó Winter´s Gate korongjuk hét tételre bontott gigászi szerzeményét játszották el, néhány korábbi dallal karöltve, de végül a Satyricon bulijára jutottam el.
  
  Amikor megérkeztem, a Suicidal Angels játszott éppen, a terem pedig ekkor még eléggé szellős volt. A görög thrasher-ek nem biztos, hogy a legideálisabb választás voltak a Satyricon black metalja elé, de azért sikeresen megmozgatták a legtöbb érdeklődő nyakát. Éppen a Front Gate-et játszották a legutolsó lemezükről, később a Seed Of Evil is előkerült az eggyel korábbiról. Ezek a vészjósló hangulatú, lassabb dalok jobban passzoltak Satyricon koncert apropójához, mint a gyors reszelések. A tempósabb nóták közül az Eternally To Suffer, Moshing Crew és Apokathilosis dalokat játszották még.
  Nick Melissourgos becsületére legyen mondva, próbálta fanatizálni és közreműködésre bírni a megjelenteket, de ez azért nem az ő közönségük volt. Némi skandálás még működött, de a mosh-pit, wall of death sehogy se akart beindulni, ezt kár volt erőltetni. Tisztelendő, hogy próbálták a legtöbbet kihozni a bulijukból, de biztosan nagyobb lett volna a pörgés egy hosszú szárú, fehér Puma cipős, felvarrós farmermellényes, fanatikus thrasher közönség előtt.
  
  A Satyricon színpadra lépésére már megteltek a sorok, a megjelentek pedig láthatóan sokat vártak a bulitól. A csapat életműve ugyan megosztja a rajongókat, a 2002-es Volcano album környékétől már egyre kevésbé black metalnak, inkább amolyan súlyos, középtempós extrém metalnak nevezhető a stílusuk, de mindegyik korszakukban írtak igen erős, élőben is remekül működő nótákat. Szóval aggodalomra senki részéről nem volt igazán ok.
  Érdekesség, hogy a kéttagú mag, Satyr és Frost köré épülő koncertzenekar tagja lett Vörös Attila, így némi hazai vonatkozása is volt az eseménynek. Bár az ő groove-os zenei világlátását nem igazán tudtam elképzelni egy black metal zenekarban, de a jelek szerint működött ez a történet. Sőt mi több, talán a munkaköri leírásában is szigorú pontok vannak a színpadi jelenlétről és kinézetről, mert Attila igen alaposan odatette magát. Talán ilyen intenzív színpadi zúzást és headbang-elést még sosem láthattunk tőle és végre nem olyan idióta konttyal jelent meg a deszkákon, mint például a Leander időszakban.
  
  Attila mellett Steinar Gundersen (gitár), Anders Odden (basszusgitár) és Anders Hunstad (billentyűk) jelentik a Satyricon turnézenészeit. Utóbbi igen hangsúlytalan volt, a karaktere szinte észrevehetetlenül eltűnt a háttérben. A többiek viszont derekasan lóbálták a hajukat a színpadon. Az első dal után a hangzásra sem lehetett panasz, erőteljesen dörrentek meg az újabb és újabb black metal csapások.
  A frontember szerepét természetesen Satyr birtokolta, aki a közönség fölé magasodva, szigony alakú mikrofonállványára támaszkodva zengte az éjsötét sorokat. A kezdeti időszakban a Satyricon is a tipikus, corpsepaint-es, hagyományos black metalt játszotta (amely időszakból persze a mai napon is műsorra került néhány tétel), de ezeket a külsőségeket (a hangzás modernizálásával és a zene groove-osabb irányba térítésével) mostanra már elhagyta a zenekar. Egyedül Satyr hagyott meg némi fehér festéket az arcán, a szemei körül jó nagy fekete folttal. Ezáltal pontosan úgy nézett ki, mint egy morózus pandamackó, aki éppen a John Cleese hasonmásverseny döntőjéről érkezett.
  
  Frost-ból nem sok látszott a dobok és a színpadot körülvevő füstfüggöny mögött, de a dobos elképesztő intenzitással játszott a koncert végéig, egy pillanatra se álltak le se a tagjai, se a feje. A műsor hol a szegelős, reszelősebb, black-esebb, hol a kimértebb, grandiózusabb, döngölősebb technikákat igényelte, ami a zenekar mindegyik tagjánál maximálisan kézre állt. Satyr az utolsó pár számnál gitárt is ragadott, de igazából ennek nem volt igazi jelentősége a hangzás szempontjából. Amit itt előadtak három gitárral, az kettővel is tökéletesen működött volna.
  A koncert a legutolsó album, a Deep Calleth Upon Deep lemezbemutatója volt – amelynek gagyi borítóját feltűnés nélkül beválogathatnák a ´80-as évekbeli kongói mozifilmplakátok közé – , ennek megfelelően a tavalyi korong tételeiből válogatták a legtöbbet mára. Élesen elváltak a masszívabb 2000 utáni számok (Midnight Serpent, Our World It Rumbles Tonight, Black Crow On A Tombstone, Deep Calleth Upon Deep, Repined Bastard Nation, Fuel For Hatred, To Your Brethren In The Dark, Now Diabolical, The Pentagram Burns, K.I.N.G.) és a korai zajosabb őrlések (Mother North, Transcendental Requiem Of Slaves, Walk The Path Of Sorrow, Transcendental Requiem Of Slaves). De a közönség szemlátomást mindegyik dalt egyformán élvezte, a szövegeket sokan önkívületben ordították. Nem volt feltűnő, hogy egyesek az egyik, mások a másik időszak alatt látványosan unatkoztak volna.
  Aki még bírta és volt jegye, folytathatta az estét az Insomnium programjával a Room 041-ben. Bár maximálisan tiszteletre méltó, hogy a szervezők próbálták összehangolni a menetrendet, így viszont baromi hosszúra nyúlt az éjszaka. De az persze egész biztos, hogy egyik terem látogatói se távoztak csalódottan.
  


Kulcsszavak:
  satyricon     suicidal angels 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 Ash 2018. március 28. 18:35  #3
Mondjuk valami tényleg van benne Nekem nem tűnt volna fel

 Morello 2018. március 28. 18:00  #2
https://imgur.com/fXYaVA9
https://imgur.com/a/sJWvg

 Ash 2018. március 28. 12:54  #1
Mi ez a john cleese hasonmásvetseny? Mi ez a hülyeség??

 kapcsolódó helyszín: 

Dürer Kert - Budapest

 kapcsolódó előadók: 

Satyricon (NOR)

 kapcsolódó cikkek: 

Suicidal Angels, Fusion Bomb, Crimson Fire

999 Ft-os jegy is kapható a Suicidal Angels koncertjére

Suicidal Angels: augusztusban érkezik a görög thrasherek új albuma

MTV Headbangers Ball Tour: Exodus, Sodom, Death Angel, Suicidal Angels

MTV Headbanger’s Ball Tour 2018 - a Sodom, Death Angel, Suicidal Angels zenekarokkal
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sting varázslatos estje Budapesten
The Dead South és Corb Lund fergeteges budapesti koncertje
Winger
Megadeth, Archaic
Charlotte Sands: Egy felejthetetlen koncert az Analog Hallban
Palaye Royale és Halflives a Barba Negrában
Bruce Dickinson, DivideD
Esti Kornél Fesztivál a Budapest Parkban
Akik házibulit csaptak az MVM Dome-ban: a Depeche Mode
Suicidal Angels, Fusion Bomb, Crimson Fire
A Normandie lenyűgözte Budapestet a Dopamine turné keretében
Cattle Decapitation, Signs Of Swarm
 kapcsolódó fotók: 

SATYRICON - 2018. március 20. DÜRER KERT

SUICIDAL ANGELS - 2018. március 20. DÜRER KERT
 kiemelt 
Thy Art Is Murder, Fit For A King, Knosis: nyári katlan-core a Barba Negrában
  
Súlyos deathcore / metalcore hármas fokozza majd a katlan hőséget a budapesti nyár közepén: július 4-én este a Thy Art Is Murder és a Fit For A King már jól ismert produkciója mellett most egy különleges japán projekt, a Knosis is bemutatkozik majd a Barba Negrában

Hatebreed + Crowbar a Durer Kertben
Új dalokkal tér vissza Richie Kotzen a Dürer Kertbe
Júliusban kétnapos koncept eseménnyel érkezik az INOTA Focus az erőmű Turbinacsarnokába
Rockmaraton 2024
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 eta    the devil came on horseback    bikini    headbanger´s ball    marco mendosa    gulliver utazásai 3d    bin-jip    dorothy    whispered    blitzkrieg    thin lizzy    awesome as fuck    master boot record    downset    kyuss lives!    alvin és a mókusok    bws     ghost    enrico rava    invader     amanda seyfried    jonathan nolan    fekete kovács kornél    our existence is punishment    deli-kutt  

r50
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!