szerző: PjotrSej, szellők című groteszk úttörő revü
A Sej, szellők című groteszk úttörő revüvel emlékezik ´56-ra az Ivancsics Ilona és Színtársai alkotóműhely Kultúrkomisszárok, téeszesítés, viharkabátos elvtársak és mozgalmi dalok abszurd világa
Húsz állomásos országos turnéját kezdi meg Török Tamás: Sej, szellők című groteszk múltidéző darabjával az Ivancsics Ilona és Színtársai alkotóműhely október 20-án, a Magyar Szabadság Éve alkalmából, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére.
Török Tamás író-rendező a legfontosabb nemzeti ünnepünknek állít emléket, különösen értékes és érdekes megközelítésben. Az idén 10 éves jubileumot ünneplő Ivancsics Ilona és Színtársai alkotóműhely előadását az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
A XX. századi magyar történelemnek a világháborúk mellett egyik legmeghatározóbb pillanata az 1956-os forradalom és szabadságharc volt. Török Tamás: Sej, szellők című kortörténeti dokumentuma elevenedik meg Ivancsics Ilona és Színtársai (IISZT) művészeinek legújabb előadásában, amely humorral átszőve ábrázolja mindazt, ami a saját korában egyáltalában nem volt vicces. A társulat 20 előadásos turnéra indul, az ország számos pontjára elutaznak, hogy az ötvenes évekről és a forradalom hátteréről szóló groteszk zenés játékukat – amelyet egyébként május 8-án már nagy sikerrel mutattak be Szentendrén – mindenkihez eljuttassák.
”Fontosnak tartjuk azt, hogy olyan klasszikus és kortárs magyar dráma-kincseket vegyünk szárnyaink alá és mutassunk be városunkban Szentendrén, valamint az ország több pontján, amelyekkel csak nehezen találkozhatna a közönség” – mondta Ivancsics Ilona. A társulatvezető színművésznő hozzátette: „ezért is jelent számunkra megtiszteltetést, hogy az idén 10 esztendős Ivancsics Ilona és Színtársai alkotóműhelyünket választott a darab szerzője, Török Tamás rendező az egyik legújabb munkája, a Sej, szellők című színdarab bemutatására. A színdarab pontos kórkép 60 év távolából a közelmúlt magyar valóságáról, amely legfontosabb nemzeti ünnepünknek állít emléket, rendhagyó és a fiatal közönség számára különösen értékes megközelítésben. A forradalom 60 esztendejében, a Magyar Szabadság Évében azt a generációt kívánjuk megszólítani - közép-iskolákban, egyetemeken, művelődési központokban - akiknek alig van némi ismeretük az 56-ot megelőző évek abszurdan groteszk, mégis rémisztően valós életpillanatairól„ – fogalmazott az IISZT alapító vezetője.
”A Sej, szellők zenés darab groteszk múltidézés, nehéz lenne egyazon stílusbéli jelzővel meghatározni, mert a történet eredeti dokumentumokra épül, az 50-es évek fiatal pedagógus-házaspárjának abszurdba hajló élethelyzeteit jeleníti meg – mondta Török Tamás a darab írója, rendezője. „Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyból átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédből szakfelügyelővé és kultúrkomisszárrá váló nőalakjával, a téeszesítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes államosított cigányasszonyával valódi XX. századi kavalkád. Ebben a sokszor életveszélyes helyzetben kell eligazodnia Katónak, a fiatal tanítónőnek, akiből egy párthatározat előbb lenini néptanítót, majd iskolaigazgató pajtást kreált. A számtalan tragikus és komikus helyzet igényesen feldolgozott mozgalmi dalokkal, szórakoztató úttörő-revü is lehetne, ha nem szőné át a folyamatos fenyegetettség. A beadott földek miatt, a titkos keresztelők miatt, a beszolgáltatások miatt, és a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készülő nagyoperett miatt. Kató, a tanítónő kulturális műsorokat, színházi előadásokat rendez, közben megszüli három gyermekét; és 1956-ra veszélybe kerül eddig fennem épített élete„ – foglalta össze az író-rendező.
Török Tamás darabjának helyszíne egy meg nem nevezett, Isten háta mögötti somogyi falucska bárói kastélyából átalakított általános iskola. A Sej, szellők cselekményideje hat esztendőt ölel fel, 1950-től 1956-ig, a forradalom kitörésének napjáig tart, majd átnyúlik a megtorlás idejébe is.
Az IISZT színészei - Farkasházi Réka, Török Anna, Ivancsics Ilona, Horváth Gyula Antal, Fábián Szabolcs, Sztankay Orsolya, Kabai Alex, Farkas Zoltán, Tóth Mihály, Nemcsók Nóra, Cseh Adrienn, Nehéz-Tóth Rebeka, Gombos Krisztián, Balassa Levente és Varga Ádám - az úttörő raj tagjaiként, piros nyakkendőben, fehér ingben, sötét szoknyában és nadrágban éneklik többek között a Sej, szellők fényes szellők fújjátok fújjátok kezdetű, és a Pajtás daloljunk szép magyar hazánkról című mindenki számára ismerős úttörő indulót.
A darab elgondolkodtat, kiemeli, hogy az ötvenes évek fogalma alatt ma mindenki ugyanarra az időszakra gondol, pedig minden évszázadban vannak ötvenes évek. Ami 1956. október 23-án elkezdődött, az forradalom és szabadságharc volt, amely világtörténelmet is formált.
Az Ivancsics Ilona és Színtársai 2016 decemberéig 20 alkalommal – többek között – Budapesten, Karcagon, Mezőkövesden, Kaposváron, Nagybajomban, Kazincbarcikán, Kisbéren, Lajosmizsén, Kalocsán és Szentendrén játssza a Sej, szellők című groteszk úttörő revüt. Az előadást az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
17:21
