2015. december 7-én jelent meg a Palmetta együttes Kis kece lányom... című CD-je. Hazánk egyetlen hagyományőrző népi metal zenekarának negyedik albumán baranyai-, barsi-, békési-, bukovinai-, gyimesi-, marosi-, mezőségi-, moldvai-, somogyi-, széki-, tolnai- és zalai dallamok hallhatók: ismert és kevésbé ismeret népdalok páratlan formában, metal hangszerelésben, eredeti nyelvezetben.
A albumhoz tartozó első videó az Igyunk egy kis pálinkát... című dalhoz készült, melyet hamarosan követ majd a címadó, vagyis a Kis kece lányom… klipje is. A CD további szerzeményei pedig szöveges videók formájában kerülnek feldolgozásra, elsőként a Bonchidai menyecskék… került fel a világhálóra.
A banda így foglalta össze a tudnivalókat:
A miértről: „Azért, hogy megőrizzük és továbbvigyük a mai kor igényeinek megfelelően a legnagyobb kincseinket, a népdalt és a néptáncot fémes metálzenével komponálva, egy teljesen új műfajt teremtve Magyarországon, amely eljuttatja ahhoz a réteghez is hagyományainkat, akik nem hallgatnának autentikus formában népdalokat.”
A koncepcióról: „Lemezünk dalait tájegységek szerint válogattuk össze a Kárpát-medence egész területéről. Ezzel is az a szándékunk, hogy megismertessük más-más régiók szokásait, hagyományait, és éreztessük egyedi jellemzőiket. A magyar néplélek legfontosabb elemei, mint a szerelem, pajzánság, keserűség, vigasság és nem utolsósorban a büszkeség témáit öleli fel az album.”
A vendégekről: „Új lemezünk érdekessége, hogy két ismert és elismert metal zenész játszik rajta. A rock-metal kedvelőinek különösen nem kell bemutatni a hazai metal színtér két nagyágyúját: Cserfalvi „Töfi” Zoltán (Eclipse, Euphoria, Macbeth, Rémkoppantók, Ossian, Iron Maidnem, Chronology, stb.) szólógitárost és Boros Béla (Iron Maidnem, Chronology, ex-Tequila Sunrise) basszusgitárost.”
Mi is az a Palmetta? „A Kárpát-medence és Belső-Ázsia egyik őshonos virága a Tulipa Hungarica. A magyar nép ezer évig élt a vadtulipán elfordulási tájain, az egész Kárpát-medence összes magyartelepülési tájain ismert díszítmotívum. Ez már a honfoglaláskori leleteken jól kivehető, mint díszítő elem. A honfoglaló magyarok ötvös-, díszítművészetében mindenütt megvan a tulipán: árpádházi királyaink pénzérméin, címereiben, a koronázó paláston, Mátyás király trónkárpitján és az egyedülálló tulipános ládákon. Az Attila-Kardjaként ismert, eredetileg Álmos vagy Árpád szablyájának markolatán, szíjvégeken, ruhadíszeken, különböző területeken feltárt tarsolylemezeken, valamint XI. századi kőfaragó műhelyek maradványain egyaránt fellelhető a tulipán és szívmotívumok együtt. A honfoglaló Magyarok díszítőművészetében a Palmetta a hegyével kifelé álló szívmintából alakult ki. Ennek stilizálása, növényi elemekkel, indákkal való együttes ábrázolása eredményezte a szívpalmettás díszítő stílust.”
08:27
