előzetes [party]  2004. január 7. szerda   12:12

nincsen hozzászólás

  Belgrade YSS, azaz a három belgrádi fiatalember élő zenekari fomációban és DJ-ként is bemutatkozik január 9-én az A38 hajón. Belgrádi laptevékenységük önálló rádióműsoruk a híres B 92 rádióban. Az általuk létrehozott kétnyelvű web-site (jobb oldali link), régóta szellemi elemózsiája annak a generációnak, melyhez ők is tartoznak. Fő tevékenységi területük az elektronikus zene, de ha zenét „készítenek” műfaji korlátok nélkül nyúlnak bármihez, legyen az: underground hip-hop, afrikai zene, dub, free jazz, elektronikus zene, vagy kortárs zene. Választásukban csakis a minőség és az eredetiség a kritérium. Soundscapes néven elindítói és rezidens producerei a Rex zenei kultúrkozpontban egy workshop-nak, mely az elektronikus zene legújabb fejlődési „rendellenességeivel” foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan rendezik meg zenére épülő videós versenyüket, melyre állandó nevezők vannak a világ összes országából (Nagy Britannia, Németország, Japán)
  
  Ezenkívül természetesen még leszervezik a legfrissebb club-formációkat is a belgrádi közönség nagy örömére. Így vendégeskedett náluk: Jazzanova (Compost), Rechenzentrum (Kitty Yo), DJ Vadim & Russian Percussion (Ninja Tune/Jazz Fudge), Matt Black (Coldcut) and Pirate TV crew, Four Tet (Domino), Tony Morley (Leaf Label), Manitoba (Leaf Label), Murcof (Leaf Label), Sofa Surfers (Klein), Dub Club crew (Flex club, Vienna), Sutekh (Context/Plug Research) DJ Shuriken (Compost).
  
  2002-ben elkezdték saját fesztiváljukat -Dis-Patch -is szervezni, melyen 9 ország 20 legjobb elektronikuszenei projekje lépett fel. Egyszóval nem unatkoznak a srácok, két nagy csapás között elugranak még Budapestre is, ahol már láthattuk őket, szintén az A38-on megrendezett, nagyon jól sikerült Ultrahang Fesztivál keretein belül. Kísérleti elektronikus zenéjük a helyi avantgarde és prograsszívitás legjava. Jelszavuk: „Dont give people what they want, give them what they need”.
  
  Tigrics, alias Bereznyei Róbert a kilencvenes évek közepe óta foglalkozik zenével. Már első, Márton Péterrel és Mezei Marcival alkotott ambient triója, a Rianás kijelölte számára a tömegzenei trendekre és aktuális underground divatokra fittyet hányó örök ellenzéki szerepét. Tigrics meg nem alkuvó, csak magának megfelelni akaró művész benyomását kelti, ugyanakkor ha mai zenéjét a Rianás felől nézzük, az a széles közönség számára befogadhatóbb; spleenes, s egyre inkább ritmusorientált; játékos, ugyanakkor véresen komoly is.
  
  Hazai pályatársai többségével ellentétben nem csupán egy 16 évesen kiválasztott műfaj elkötelezettje, nyitott és jó ízlésű zenehallgató, széles zenei műveltséggel rendelkezik, s ez érződik is művein. Mára Tigrics az underground elektronika sikertörténete, habár ezt ő biztosan tagadja, hiszen azok után, hogy pár éve a Compact Disco című anyagát a hazai elektronikus tánczene intelligens vonalát képviselő UCMG kiadó elutasította (pontosabban kicsit domesztikálni akarta), mára már több nagylemezes előadó, aki rendszeresen szerepel a budapesti színpadokon, s meghívásokat kap Európa különböző szegleteiből. Lemezei: Chromalion (Ultrahang, 2002), Compact Disco (Keplar, 2002), Évveszteseknek (Diaspóra, 2002), Drapdap (Neon Music, 2003)

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: