beszámoló [koncert]  2013. szeptember 16. hétfő   06:00

nincsen hozzászólás

  A modern progresszív metal hívei idén nyáron kétszer is elcsíphették hazánkban a stílus egyik legfelkapottabb európai zenekarát. A francia Gojira nyári turnéját a balatoni Rock beach fesztiválon kezdte és a budapesti A38 hajó gyomrában fejezte be, így magyar keretbe foglalták a körútjukat. Én kihagytam a balatoni fellépésüket, de annál izgatottabban vártam az A38 hajós koncertet.
  
  A Gojira előtt mindössze egy banda igyekezett bemelegíteni a közönséget, akik szigorú névtelenségbe és arctalanságba burkolóztak. A fehér lepel mögött zajongó brigád tagságából (a többek között) a Tesstimony-ból ismert Tóth Balázs énekes sziluettjét és hangját lehetett beazonosítani, zenésztársait nem sikerült felismernem. A rövid death/black metal erődemonstráció ízelítőnek megtette, de remélhetőleg minél hamarabb fény fog derülni a titokzatos zenekar kilétére.
  
  Az 1996-ban alakult Gojira tavaly adta ki az ötödik nagylemezét L´Enfant Sauvage címmel, amely az eddigieknél még nagyobb ismertséget és elismerést hozott. A letisztultabb és alapvetően dallamosabb szerzemények sok új rajongót hoztak a zenekarnak, mely a mostani koncerten is bebizonyosodott a nagy számban megjelent közönség alapján. A Duplantier tesókra épülő banda élőben is hihetetlenül precízen és feszesen adja elő a komplex nótáit és ezúttal sem kellett csalódnunk a teljesítményükben. A kezdő Explosia alatt ugyan a hangzás még nem a kívánt minőségben dörrent meg, azonban pár nóta után kiteljesedett a megszólalás és semmi sem hátráltatta a kiváló dalok élvezetét. A zenekar tagjai lelkesen, jókedvűen játszották a remekül felépített nótákat és Joe Duplantier énekes/gitáros a számok között is kiválóan tartotta a kapcsolatot a közönséggel. Testvére, Mario Duplantier a precizitás mellett eszméletlenül látványosan ütötte a bőröket, nem véletlenül tette jobban láthatóvá ténykedését egy külön reflektor. Christian Andreu gitáros és Jean-Michel Labadie basszer is kellő beleéléssel pengette a húrokat, így a színpadi produkcióban egyáltalán nem lehetett hiányosságot találni. A közönség pedig teljes erőbedobással zúzott a súlyos nótákra, több circle pit és egy wall of death is színesítette a koncert eseményeit. Kivetnivalót csak a fellépés hosszúságában találtam, ugyanis a standard jó egy órás fesztiválszettet kaptuk meg. Egy klubkoncerten azért én jóval hosszabb műsort vártam volna, de így is élvezettel hallgattam az olyan nótákat, mint a tavalyi albumról eljátszott Explosia, L´Enfant Sauvage, The Axe és a ráadásban sorra kerülő The Gift Of Guilt. Természetesen a régebbi albumokat is bőven megidézték, a The Way Of All Flesh-ről az Oroborus, a Toxic Garbage Island és a Vacuity kényeztették hallójáratainkat, a From Mars To Sirius-ról a Backbone, a Flying Whales és a The Heaviest Matter Of The Universe került terítékre, valamint a The Link lemez sem maradt ki, melyről a Wisdom Comes című szerzemény került elő.
  
  Egy remek koncertélménnyel ajándékozta meg a jelenlévőket a Gojira, újfent bebizonyítva élő teljesítményük kiválóságát. Nem is kívánhattunk volna jobb zárást az idei nyárhoz és remélhetőleg a legközelebbi turnén sem felejtenek el visszatérni hozzánk, a legideálisabb esetben egy hosszabb műsoridővel megtámogatva.

Kulcsszavak:
  gojira 

Szólj hozzá!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása:

 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás