magazin [asztaltársaság] 2011. január 21. péntek 01:49
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrQuintess Tudósklub: Mi az epigenetika – avagy, hogyan befolyásolja az életmódunk génjeink működését? Egy új tudomány, amellyel megelőzhetőek a krónikus betegségek?
A beszélgetés résztvevői: Dr. Filippo Ongaro a funkcionális és az anti-aging medicina nemzetközi hírnevű olasz specialistája Dr. Falus András, akadémikus, genetikus beszélget a fentiekről
Program 11:00 Karádi Pál, a Quintess alapítójának bevezetője 11:10 Dr. Filippo Ongaro prezentációja 11:30 Dr. Falus András és Dr. Filippo Ongaro beszélgetése 12:00 Újságírói kérdések válaszok 12.30 Varga István biochef ízelítőt készít az olasz reformkonyha finomságaiból
Helyszín: Quintess Villa 1026 Budapest Páfrány u. 22. Időpont: 2011. január 28., 11. óra (jövő hét péntek)
Ma már a tudósok számára világosnak tűnik, hogy a DNS merev alapszerkezete a maga 46 kromoszómájával és 26000 génjével, csak az egyik eleme az emberi sejt bonyolult genetikai gépezetének. Habár az alapszerkezetben tárolt 3200 MB-nyi információ az emberiség egészében 99,9% átfedést mutat, a gének kifejeződése külső megjelenésünkben, anyagcserénkben és betegségeink előfordulása tekintetében mégis végtelenül változatos.
De hol vannak a válaszok, ha azokat a DNS és egyenként a gének szintjén nem találjuk meg? Az utóbbi években egy új terület, az epigenetika indult fejlődésnek, mely az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Az epigenetika elnevezés a genom kifejeződésének mindazon változásaira utal, melyeket nem mutációk vagy a DNS bázissorrend változásai okoznak. Más szavakkal az epigenetika a többszörös szabályozó mechanizmusokat foglalja magába, mely a genetikai szerkezet felett (görög epi) működnek. Ezen mechanizmusokat többek között olyan külső faktorok befolyásolják, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás.
Az epigenetika tehát azokat a külső tényezőket foglalja magában, melyek hatással vannak a genom aktivitására.
A telomérák, a kromoszómák stabilitásának védelmét szolgáló sapkaszerű képződmények, szintén epigenetikus kontroll alatt állnak. A telomérák minden sejtosztódás alkalmával rövidülnek, pillanatnyi állapotuk információval szolgálhat a sejt életkoráról és bizonyos betegségek rizikójáról, azok progressziójáról, akár egyes rákbetegségek, mint például az emlő-, a prosztata-, a vastagbél-, a hólyag-, és a fej-nyaki tumorok, valamint a tüdő- és veserák gyors lefolyásáról is. A telomérák rövidülését a telomeráz enzim ellensúlyozza. Az olyan ismert káros életmód-faktorok, melyek a rák és a szív-érrendszeri betegségek kialakulását is elősegítik, szintén hatással vannak ezen enzim működésére. Dr. Dean Ornish nemrégiben megjelent tanulmánya elsődleges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az átfogó életmód változtatás, amelybe a megfelelő táplálkozás, mozgás és stressz-csökkentés is beletartozik, szignifikánsan növeli a telomeráz enzim aktivitását, a teloméra fennmaradás lehetőségét és ennek következményeképpen az emberi immunsejtek aktivitását.
Látható, hogy többszörös epigenetikai mechanizmusok segítik a genom stabilitásának fenntartását, illetve ennek ellentéteként a rossz epigenetikus jelzések a genom instablitását eredményezik, hozzájárulva a korosodással járó betegségek kialakulásához és súlyosságához. Az új tudomány, az epigenetika eredményei arra is utalnak, hogy a a szervi betegség kialakulását követően, a kizárólag gyógyszereket alkalmazó orvosi megközelítés rövid-távú- és ma már elégtelen stratégia a korosodó ember számára.
A 21. századi orvoslásnak tehát proaktívvá kell válnia a kóros élettani folyamatok tanulmányozásában biokémiai és molekuláris szinten is, hogy felkészülhessen személyre szabott preventív programokra, amelyek magukban foglalják az életmód megváltoztatását is, annak érdekében hogy azok jobban illeszkedjenek mind az elsődleges, mind a másodlagos prevenció epigenetikai igényeihez.
*A genom olyan öröklődési formájának vizsgálata, mely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.
A Quintess Tudósklub részvevői
Dr. Filippo Ongaro az európai űrhajósok orvosaként évekig az Európai Űrügynökségnél (ESA) dolgozott. Munkája során a korai öregedés megelőzésének és kezelésének legújabb módszereit alkalmazta, amelyeket a NASA és az Orosz Űrügynökség is adaptált. Ő az első olasz orvos, aki az Amerikai Anti-Aging és Regeneratív Orvoslás társaság (ABAARM) teljes szakvizsgájával, illetve a Funkcionális Orvoslás Intézetének (AFMCP) diplomájával is rendelkezik. Szakavatott tagja a Nemzetközi Nőgyógyászati Endokrinológiai társaságnak is (ISGE).
Ő a trevizói Regeneratív és Anti-Aging Orvoslás Intézetének alapítója és orvosa, a budapesti Quintess Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, illetve az Olasz Anti-Aging Orvosok társaságának (AMIA) ügyvivő elnöke. Dr. Ongaro jelenleg is az Európai Űrügynökség (ESA) konzultánsa, és több anti-aging orvosi szervezet oktatója, beleértve az Amerikai Anti-Aging Orvoslás Akadémiáját is (A4M). Ongaro doktor a megelőző-, funkcionális-, és anti-aging orvoslás aktív szószólója. Számos konferencián és ismeretterjesztő fórumon vesz aktívan részt, könyveket ír, rádió és TV műsorokban szerepel.
Dr. Falus András Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója.
Kutatási területei korábban a gyulladásos citokinek hatásmechanizmusa, a citokinreceptorok jelátvitelének molekuláris szerveződése voltak. Később elsősorban a hisztamin és sejtosztódás közötti kapcsolat, onkogenomikai és immungenomikai kérdések foglalkoztatják. Kiemelten kutatási területe a génhálózatok és a microRNS szabályozás. Érdeklődése a 2000-es évek vége felé a bioinformatika felé fordult. Publikációiban a genetika és genomika etikai és világnézeti kérdéseivel is foglalkozik.
Jelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének elsőként történő igazolása a melanoma növekedési faktoraként, valamint a hisztaminreceptorok ellentétes funkcionális jelentőségének kimutatása tumorburjánzásban. Sikerült hisztaminmentes, úgynevezett knockout-egeret előállítania és jellemeznie fenotípusát. A Semmelweis Genomikai Hálózat című előadássorozat egyik irányítója és szervezője 2001-től. Irányításával eddig harminc fiatal szerezte meg PhD-fokozatát. Több mint háromszázötven tudományos publikációjára mintegy négyezer hivatkozást kapott. 1993 és 2007 között számos immunológiai tankönyvet írt és szerkesztett. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre. Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt.
01:49
