szerző: PjotrFizikai színház - Forte Danse: Beckett est - Ó, azok a szép napok 2010. november 22, 20:00 SIN – Budapest (XIII. Gyutacs u. 10-18.
A Forte Társulat produkciója Samuel Beckett Ó, azok a szép napok! című darabja alapján készülő fizikai színházi előadás. A darab során a beszéd, a mozgás és az élő zene hármas egysége által létrehozott koherens nyelv tiszta megszólaltatása az alkotói teendő. Az előadás fontos eleme az eszköztelen test, valamint annak a halálhoz való viszonya. Beckett esztétikai önmeghatározásai szerint annak kifejezését tartotta elsődlegesnek, hogy nincs mit kifejezni, nincs mivel és nincs miből kifejezni, hogy nem létezik a kifejezés ereje, a kifejezés vágya, csak a kifejezés kötelessége; olyan művészetről álmodott, mely nem lázad saját fenséges jelentéktelensége ellen.
Az előadás célja, hogy a beszélt nyelvet összehangolja a vizualitással, a zenével és a mozgással, hogy általuk érzékeltesse Beckett világának a halállal, a csönddel és a zenével való különleges viszonyát. A halál órájában széthullt személyiség pusztulása révén próbál visszatalálni az ember előtti világhoz, saját hajnalunk előttre, oda, ahol a mozgás még az egyetemes változás rendszerében volt, és ahol a fénynek még nem volt szüksége arra, hogy felfedjék.
Az 1960-ban íródott Ó, azok a szép napok! szereplőpárosa Winnie és Willie legalább annyira enigmatikus emberpár, mint Vladimir és Estragon. A rendező az ötvenes-hatvanas évek tengerentúljára helyezi a darabot, noha a színjáték a Beckettre jellemző, konkrét tér és idő nélküli folyamban folyik. Winnie hasonlóan Vladimir és Estragon várakozásához próbálja kihúzni / múlatni / eltölteni az időt addig a bizonyos végső pillanatig, s aktív cselekvéssel vagyis az idő múlását elősegítő beszédfolyammal megtölteni azt.
Horváth szőkeparókás Winnie-je Marilyn Monroe-utánzat, aki rikítórózsaszín bikinifelsőt, színben hozzáillő cowboy-kalapot, nyakában dús levelekből megrakott, aranyszínű nyakláncot visel; úgy fest, mintha épp egy Andy Warhol / Roy Lichtenstein által tervezett plakátról lépett volna le. Habár az őt megformáló színésznők merthogy hárman is vannak kétségkívül vékonyabbak az amerikai ikonnál. Földeáki Nóra, Simkó Katalin és Sipos Vera az egyes monológok közti pár másodperces szünetben cserélnek egymással helyet, méghozzá a derekukat körülvevő üregen ki-bebújva.
Támogatók: NKA, OKM, Trafó Kortárs Művészetek Háza
Közreműködők: Willie: Andrássy Máté Winnie: Földeáki Nóra, Simkó Katalin, Sipos Vera Díszlet: Milorad Krstic Jelmez: Benedek Mari Fény: Payer Ferenc Hang: Keresztes Gábor Rendező-koreográfus: Horváth Csaba Fotók: Dusa Gábor
11:54
