film [filmkritika]  2010. október 31. vasárnap   16:50

nincsen hozzászólás

  Farsangkor prostinak öltözni nem jó ötlet, ebben nagyjából mindenki egyetért, hiszen a megélhetési celebeken és a gyakorló elmebetegeken kívül viszonylag kevés azon emberek aránya, akik kifejezetten törekednének arra, hogy saját maguk rossz hírét keltsék. Kivételt képeznek ez alól a kortárs amerikai tinivígjátékok „hősnői”, akik, ha kell, szexuális étvágyuk mérőszámait akár a homlokukra is tetováltatják. A ´Könnyű nőcske´ is ebből a megközelítésből próbál utat mutatni a mérsékeltebb érdeklődésnek számot tartó lányoknak abban, hogy hogyan is pozicionálhatják újra magukat az iskolai hierarchia rendszerében.
  A film főszereplője, Olive Penderghast (Emma Stone) átlagos középiskolás lány, aki mivel képtelen saját középszerűségét elfogadni, egy új személyiséget hazudik magának, így válva egyik pillanatról a másikra szexistennővé és vad szerelmi légyottok szereplőjévé, persze nem a gyakorlatban, csupán a pletykák szintjén. A lány kezdetben élvezi az őt övező fejhajtást, ám az egyre csak halmozódó hazugságok nyomán kezdi elveszteni az irányítást saját tettei felett, sőt még a suli vallási közösségének haragját is kivívja.
  
  A filmekben minden megtörténhet, ezt el kell fogadni. Nem érdemes görcsösen azon meditálni, vajon mennyire életszagú a cselekmény, mennyire valósak a karakterek, ugyanakkor néha a nézőben akarva-akaratlanul felmerülnek ezek a kérdések. És a ´Könnyű nőcskében´ pont emiatt van valami nyugtalanító. Habár a koncepció alapvetően nem rossz, a sztori bizonyos dolgok miatt folyamatosan sántít. Vegyük például a kiindulópontot: mai világunkban, ahol az elvesztett szüzesség egy betelt bélyegalbum hírértékével vetekszik, eléggé valószerűtlenül hat az, hogy a tűzkeresztség átlépésének ténye egy vállrándításnál többet váltson ki az emberekből. Nemhogy ebből még egy mindent elsöprő pletykacunami is kerekedjen. Ugyanakkor, ha kicsivel nagyobb filozófiai mélységekbe ásunk, lehet, hogy pont ez adja a film zsenialitását. A moziban ábrázolt közösség tekinthető a társadalom leképezésének, mellyel az alkotó görbe tükröt tart elénk és rávilágít a szexualitást övező képmutatásra. Az illető tehát vagy rendkívüli szociális érzékenységgel rendelkezik, vagy csak egyszerűen nem szánt elég időt műve kidolgozására.
  
  

Kulcsszavak:
  könnyű nőcske      easy a      emma stone 

Szólj hozzá!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása:

 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás