szerző: TokiTőzsdecápák - A pénz nem alszik (szubjektív) InterCom
Oliver Stone újra életre hívta a 80-as évek ikonikussá vált karakterét, Gordon Gekkot, hogy sok évnyi tapasztalatát kihasználva immár ne csak bitrokoljon, de alkosson is (egy saját könyv formájában).
A film alapvetően az 1987-es első rész koncepcióját próbája meg aktualizálni a 2008-as világgazdasági válság kapcsán. A Shia Lebouf által megszemélyesített fiatal, de annál tehetségesebb Jake Moore válik a 2000-es évek Bud Foxává, aki nem csak segítőtársát, de apósát is megleli a még mindíg gátlástalan, ám kissé csökkentett üzemmódú Gekko (Michael Douglas) személyében. Erejüket egyesítve tehát felveszik a kesztyűt a Keller Zebel vállalatot sárba tipró és Moore mentorát öngyilkosságba taszító Bretton James ellen, miközben a családi ellentéteket is megpróbálják elsimítani.
A két rész között eltelt évtizedek tagadhatatlanul más látószögbe helyezték a főszereplő karakterét. Gekko energikus, mindent elsöprő egyéniségét felváltotta egy sokkal higgadtabb, ám nem kevésbé agyafúrt jellem, amely részben az idő múlásával, részben pedig a fokozatosan kidomborodó családapa szerep bevezetésével magyarázható. Való igaz, hogy az effajta szentimentalizmus összeegyeztethetetlen a téma ridegségével, így egy kissé elvesz a sztori erejéből. Lebouf is igyekszik a tejfelesszájú, ám ambíciózus fiatal bróker karakterét elődjéhez, Charlie Sheenhez méltón alakítani, de valahogy úgy tűnik, az előző verzió meggyőzőbbre sikerült.
A film tehát a maga nemében, az előzményeket figyelmen kívül hagyva nem rossz, folytatásként viszont csak egy fakó mása az eredetinek.
7/10
Mozibemutató: 2010. szeptember 30. Eredeti cím: Wall Street: Money Never Sleeps Színes, szinkronizált Gyártó: Twentieth Century Fox Játékidő: 127 perc
11:40
