magazin [program]  2010. augusztus 3. kedd   15:45

nincsen hozzászólás

  Mint ahogyan az minden évben Cseszneken lenni szokott, az idén is augusztus első szombatján rendezik meg a hagyományos, családi programnak számító Cseszneki Várjátékokat, mely tulajdonképpen a Vár születésnapját megünneplendő egész napos programsorozat az ország legjobb középkori katonai hagyományőrző csapatainak részvételével és fellépésével. Újra lesz Cseszneki Várkapitány választás: Lovagi hétpróba gyerekeknek, felnőtteknek, sólyomröptetés, gyalogos párviadalok, hadimustra, fegyvervizit, íjász-és számszeríjász, kelevéz-és hajító bárd bemutató, stb. és természetesen újra lesznek Zászlóforgatók és kézművesek is.
  
  A vár története
  A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festői kőfalai. Ez az erődítmény az 124142-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltette egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A XIV. század elején a Csák nemzetség vásárolta meg, tőlük cserével Anjou Károly király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A régi krónikákból egy megdöbbentő családi botrányról értesülhetünk, miszerint a Garai bárói család azzal vádolta meg Hedvig mazóviai hercegnőt, hogy 1429-ben megmérgezte férjét Garai Jánost, akinek még életében házasságtörő módon együtt élt az unokatestvérével, Szécsényi Miklós főnemessel. A főbenjáró ügyben maga Zsigmond király ült törvényt, aki Hedvig hercegnőt vagyonelkobzással és életfogytiglani fogsággal büntette. A XVI. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek - Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével - végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi puskaporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. A háborús idők elmúltával szerepe megváltozott, a zordon kővárat, egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át az Esterházy hercegi család tagjai.
  Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de még szolgaszemélyzet használta a helyiségeket, melyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1970-es évek óta vallatják romjait a régészek, egyúttal helyreállítási munkákat végezve a csodálatos tájban emelkedő cseszneki váron.
  
  Belépőjegyárak:
  Július 6-ig kedvezményesen elővételben megvásárolt belépőjegyek ára:
  6 éves korig ingyenes,
  6-14 éves korig 900.-Ft,
  14 éves kortól 1 600.-Ft
  
  Július 7-től elővételben ill. a helyszínen megvásárolt belépőjegyek ára:
  6 éves korig ingyenes,
  6-14 éves korig 1 200.-Ft,
  14 éves kortól 2 000.-Ft

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: