beszámoló [koncert]  2003. február 17. hétfő   13:43

nincsen hozzászólás

  Talán meglepő, hogy oldalunkon ilyen zenekarokkal foglalkozunk, hiszen a különféle zenetévéknek köszönhetően a kaliforniai punk stílus eléggé negatívan cseng underground körökben. Pedig szerencsére kis hazánkban is vannak olyan csapatok, akik nem a TV-ből ismert business groupoktól merítettek, hanem a színvonalasabb amerikai bandák követői, mint például a Mad Caddies, No Use For a Name, Lagwagon stb.
  
  Hozzá kell tennem, hogy én meg nem vagyok a műfaj kedvelője, de ellensége sem, és mivel a Vörös Yukban volt a rendezvény feltétlenül megért egy estét a dolog. Kezdjük a BKV-val. Oké, megint másfél órát utaztam a város másik végéből, így lecsúsztam a Honney Ball-t, de hogy Kőbánya-Kispest és Határ út között a metrókocsiban esett a hó, azért nem mindennapi.
  
  Tehát első zenekarról nincsenek információ, így beszéljünk a Smafuról. Személy szerint a zenéjüket nem kedvelem, mert a szövegeik nekem nem jelentenek semmit. De ami meglepő, hogy nagy népszerűségnek örvendenek a nagyon kritikus punk koncertet látogató közönség körében a szegedi srácok. Így biztos van bennük valami. Ami azt illet, tudnak bulit csinálni, mert nagy pörgés volt elől, és hát a fiúk is jó arcok, ha elbeszélget velük az ember.
  
  Nem Mind1-éket már vagy kettő éve ismerem, és már akkor volt szerencsém látni őket. Azóta, leginkább csak a katonasággal foglalkoznak, mert mindig elvisz egy-egy embert a háromtagú zenekarból. Kifogásolni valóm ugyanaz, mint a Smafunál, a szövegek. A zene pedig változatlan. Mindenesetre a Vörös Yukban megjelent 300-400 emberből akadt jó néhány tucat, aki nagyon beindult ezen a koncerten is. Közönség: mondanom sem kell, hogy a 60%-a 16-18 év körüli fiatal volt, akik közül talán sokaknak a punk csak ezt a zenét jelenti, de remélhetőleg néhányuk, majd azért mélyebben beleássa magát a dolgokba, és sikeresen találkozik klasszikusokkal is, és nem növi ki jövő hétre a dolgot, amikor a jungle-metál lesz a trendi. Visszatérve a Nem Mind1-re. 2003 elején stúdióznak, aztán megpróbálják kiadatni valakivel az albumot. Utána majd meglátjuk, meglátják merre tovább?

  Szépen folydogált az élet a Véres Likban. Beszélgetések, sörözgetés, a mellékhelyiség látogatása, „Bocs, van egy kis apród?”, meg „Van egy száll cigid?”, tehát a szokásos dolgok. Aztán következett a Macskanadrág. Szépen felkúsztam a színpadra, így onnét néztem végig a koncertet. Lent a tánctéren iszonyú tülekedés volt, állítólag crowdsurf alatt, esélye nem volt senkinek, hogy leessen, mert a fejek megtartották.Állítólag megint voltak nagyon kemény gyerekek, meg ilyen odamondogatósak, de hát ez mostanság szokássá válik, sajnos.
  
  Na, szóval ment a koncert, voltak fúvós betétek, régi és új számok, (ez a rendezvény elvileg lemezbemutatónak volt meghirdetve, de nem az volt) önjelölt énekesek, és táncosok. Volt egy srác, aki a koncert jelentős részét a színpad közepén töltötte énekelve, léggitározva, luftdobolva. A Macskanacit nem zavarta, így maradhatott, engem igen, mert mindig belelógott a képbe. Hogy a zenéről is beszéljünk - ami nem a szívem csücske - a Mad Caddis vonal salgótarjáni módra. Kivetni való nincs benn, aki szereti ezt a stílust, az kedveli a Macskanadrágot is (vagy nem). Mindenesetre egy rendes, vicces srácokból álló csapat, akik emberileg is rendben vannak, csak nem az én zenémet játsszák. Kivéve egy-két ska betétet, amikor megengedhettünk magunknak egy kis skankingolást a színpadon, de ebből sajnos kevés volt.
  
  A végére maradt a Sovány Vigasz nevű formáció, akik hallhatóan nem régóta vannak együtt, mert rendesen szétcsúsztak, főleg a fúvós részek sandítottak. De nem, baj, mert fiatalok, és ha lelkesek, akkor 1-2 éven belül egész élvezhető produkciót nyújthatnak.
  Mivel baromi meleg volt a koncertterembe, jólesett a sör, meg egy kis ülés, hogy aztán fél négykor elhagyjuk a földalatti objektumot. Még volt egy kis fürdetés a hóban, „kicsiarakással” egybekötve, meg hórögök dobálása a buszmegállóban. Aztán jött a busz, az első metró, az első fűtetlen busz (szemét sofőr, szétfagytam), aztán reggel hatkor a megdermedt lábfejek felmelegítése.
  Még a végére annyi, hogy bátran látogassa mindenki az említett zenekarok bulijait, de addig is letölthet néhány számot (demo minőségben) a punk.supergamez.hu oldalról.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: