hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
interjú [külföldi hangok]  2009. április 18. szombat   16:29
nincsen hozzászólás

szerző: Deviant
Interjú Hamish Hamilton Glencross-al, a My Dying Bride gitárosával


  A mélabús doom/death metalt játszó brit My Dying Bride nemrég adta ki új, immár tízedik albumát For Lies I Sire címmel. A zenekar háza táján több tagcsere is történt az utóbbi időben, így volt miről kérdezni a július 9-én a pécsi Rockmaraton-on is fellépő brigádot. A kérdésekre Hamish Hamilton Glencross gitáros válaszolt, akinek elmondása szerint bőven van még élet az öreg Menyasszonyban.
  
  Kezdésként kérlek, elevenítsd fel a zenekar megalakulásának körülményeit, azok kedvéért, akik még nem ismernek titeket!
  
  Nos, a teljes történetünk megtalálható a weboldalunkon (www.mydyingbride.org), tehát nem ismételném el itt, de mondanom sem kell, a My Dying Bride 1990-ben alakult, immáron 19 remek éve! És bár a zenekar megért pár változást az évek során, a banda célja mindig is az volt, hogy szenvedélyes, sötét, felkavaró zenét készítsen.
  
  Kik az új tagok? Bemutatnád őket röviden?
  
  Két új tagunk van a legutóbbi album, az A Line Of Deathless Kings óta: Lena, mint basszusgitáros és Dan, mint dobos. Szinte egy időben csatlakoztak a bandához és remekül beilleszkedtek. Az új albumon nyújtott teljesítményük kiváló, ráadásul remek köztünk az összhang; tökéletesen kiegészítenek. Emellett van egy új hegedűs és szintis is (Katie), aki feltűnt az új albumon, de ez még csak a kezdeti időszak számára.
  
  Hogyan születik meg nálatok egy szám?
  
  Általában a dalok a gitárral kezdődnek: Andrew vagy én kezdünk a gitárral, és utána együtt dolgozunk rajta, mielőtt a banda többi részét is bevonjuk zeneileg. Aaron ihletet merít a zenéből valamivel később, az írási szakaszban, majd hozzáadja a zene hangulatához illő szöveget. Ez a szokásos folyamat, de néha szakítunk a hagyománnyal, hogy érdekes legyen a dolog. Néha Aaron-nak van egy szövege, vagy akár csak egy sztori-ötlete, ami inspirálhat minket, hogy zenét írjunk hozzá.
  
  Milyen bandák voltak rátok hatással a kezdetek kezdetén? Manapság is vannak olyan zenekarok, amik inspirálnak titeket?
  
  Ugyanazok a zenekarok és lemezek maradtak meghatározóak a zenei pályafutásunk során: többek között a Celtic Frost, a Bathory és a Swans. Egészen eltérő a zenei ízlésünk a zenekaron belül, de ezekben mind egyetértünk. Néha találunk valamilyen újszerű hozzáállást egy zenekar részéről, és egy új, inspiráló szemléletmódot, amennyiben valami egyedit alkotnak, de igyekszünk elkerülni más zenekarok közvetlen befolyását, hogy megtartsuk a sértetlenségét annak, amit csinálunk.
  
  Miben érzed a legfőbb különbséget a régi és a mostani My Dying Bride között?
  
  Nos, tettünk erőfeszítéseket az évek alatt, hogy fejlődjünk és felfedezzünk új, érdekes területeket, de a sötét látásmód és hatás ugyanaz maradt.
  
  Mit jelent számodra a My Dying Bride?
  
  Rengeteg, pokolian nehéz munkát, ami minden csepp verítéket megér. Igazán szerencsések vagyunk, hogy képesek vagyunk arra, amit csinálunk és megoszthatjuk ilyen sok nagyszerű emberrel.
  
  Milyen a viszonyotok a korábbi tagokkal? Tartjátok még a kapcsolatot?
  
  Javarészt nagyon jó, vannak, akikkel nagyon gyakran beszélünk, és szívesen találkozunk, amikor csak tudunk. Másokkal kevésbé, egyszerűen azért, mert teljesen más utakra vezetett minket az életünk. Találkoztam Shaun-nal, a régi dobosunkkal tavaly és nagyszerű volt tisztázni a régi dolgokat és rendezni a sorainkat. Nagyon szerencsés vagyok, hogy a barátomnak mondhatom, és biztos vagyok benne, hogy hiányolja a zenekart. Martin-nal gyakran beszélünk, de nem találkozunk elég gyakran. És persze John Bennett az egyik legjobb barátom maradt.
  
  Hogyan mutatnád be az új lemezeteket egy olyan embernek, aki még nem hallotta a zenéteket?
  
  Fájdalmas, de mégis fenséges, brutális, de ugyanakkor gyönyörű. Ez mind megtalálható az új lemezünkön.
  
  A dalaitok tele vannak érzelemmel és szenvedéssel. Ezeket mind személyes élmények inspirálják?
  
  Néhány kétségkívül. Szerencsére nem mindegyik - mivel bizonyára a legtragikusabb sorsokat/életeket kellett volna megélnünk, és tudom, hogy messze nagyobb szenvedés is létezik a világban, mint amivel meg kell küzdenünk a mindennapok során. Próbálok olyan empatikus lenni, amennyire csak lehetséges, és hálásnak lenni mindenért, ami megadatott nekem. Attól tartok, elég szörnyűség van a világon ahhoz, hogy még hosszú ideig legyen miből merítenünk.
  
  Magánemberként mivel foglalkoztok?
  
  Amivel a mindennapjainkban foglalkozunk, nem kapcsolódik ahhoz, amivel zenekarként, ezáltal a magánéletünket így is kezeljük: magánügyként.
  
  Mik a terveitek a jövőre nézve?
  
  Lesz egy csomó fellépésünk fesztiválokon sorozatosan, és pár kisebb turnét is szervezünk. Alig várom, hogy útra keljünk és eljátszhassuk ezeket az új dalokat. Ez egy időre lefoglal minket, de ezalatt összegyűjtünk új riffeket és ihletet merítünk a soron következő lemezhez. Bőven van még élet az öreg Menyasszonyban!



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

My Dying Bride

A My Dying Bride myspace oldala

 programajánló: 
2020. október 18.
Axel Rudi Pell: jubileumi lemez, 2020-ban koncert
2020. október 19.
Helloween United - 2020-ban a Sportarenaban (Papp László Budapest Sportaréna)
2020. október 25.
A CONCERTO Music bemutatja: The Epic Apocalypse Tour 2020
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Megjelent a Lélekhelyek kislemez: interjú az Illetve zenekarral
Talk2night: új nagylemez, új videóklip és interjú
Interjú Petrás Jánossal az Europica zenekar születéséről
Drawing interjú: „Egy hardcore koncert maga egy sport, egy kemény meccs, ha azt akarod, hogy igazán üssön a dolog!”
”Egy sokkal érettebb, úgymond felnőttebb Punnany vagyunk” – interjú Meszes Balázzsal a PunnanyMassif énekesével
Villáminterjú az In Flames gitárosával, Björn Gelotte-tal
”Annyi ötletem van” - interjú a Czutor Zoltánnal az új Belmondo albumról és a zenei menedzser képzésről
Mindig zavart, hogy csak gitáros vagyok, és nem tudok énekelni - A nyughatatlan
Nikson interjú
alterDistrict - Zenénkben minden izmot átmozgató tornametál riffek váltakoznak pulcsikat kötögető nagymamákat megsirató romantikus érzelmes lassulásokkal
 kiemelt 
The Dead Daises Glenn Hughes-zal, 2021. Barba Negra
  
Újabb fejezetéhez érkezett a Dead Daisies története, ami a korábbiaknál is kalandosabb éveket ígér

Fleshgod Apocalypse, Ex Deo 2021
Deep Purple klasszikusokkal, Ian Paice Budapesten
Jethro Tull – The Prog Years 21
Pineapple Thief az A38-on
 friss hozzászólások 

Elkészült a MegaHertz első albuma (1)
Exopop: A szakadék mélyén (1)
Végighallgatható a Lemurian Folk Songs új lemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 david byrne    secrets of the moon    steve vai    jason biggs    satyricon    mano negra    utolsó rapszódia    sad kolibries    brain drill    begotten silence    fish!    mission: impossible    dad    esclin syndo    bolondos dallamok    roots of death    barabás lőrinc eklektric    neckbreakers ball    gary moore    fish!    give it a name    a pale horse named death    ac/dc    kortársak    james mcavoy  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2020 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!