hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
film [film]  2009. április 2. csütörtök   12:38
nincsen hozzászólás

szerző: Pjotr
Én, a férfi - „Songs for Drella” – Andy Warhol és a Silver Factory, 1963-68
2009. április 3., péntek, 18:00., Művészetek Palotája Ludwig Múzeum - Budapest (IX. Komor Marcell u. 1.)

  
  Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van.
  (ANDY WARHOL: Andy Warhol filozófiája /A-tól B-ig és vissza/. Ford. Halász Péter)
  
  I, a Man. Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967
  Rendező: Paul Morrissey Andy Warhol, producer, operatőr, vágó: Andy Warhol
  
  Andy Warhol (1928-1987) mintegy az amerikai tömegtársadalom Raffaellójaként a törmelékesség (klasztikus) művésze, aki fogyasztási tárgyainknak, mindennapi eseményeinknek, a trivialitásoknak a felhasználója. Warhol olyan új jelenséget teremtett, amelyet a tömegsznobizmus kifejezéssel írhatunk le talán a legszemléletesebben: a személytelenséggel, a neutralitással és az objektivitással való foglalatosságéval. E három általa felfedezett nézőpont már korai, alkalmazott művészeti tevékenységében is megjelent (gondoljunk csak cipőbolti ablak-dizájnjaira). Szitanyomatok készítésével kezdte (vászonra nyomtatott), hamarosan azonban figyelme a filmkészítés felé fordult. Az addig statikus kép kinetikussá vált a forgó, 16 mm-es Bolex kamera mozgása által , s ami végül (a párbeszédek és a zene révén) a művészet ikonografikus orgiájához vezetett. Andy Warhol filmjei a világról alkotott azon elképzelésnek a konceptuális gyümölcsei, amely már kiegyezett a klónozással és a standardizációval. Filmjei nem geometrikusan minimalisták, nem strukturalisták: néma képei (időnként azoknak a repetíció során lassan változó sorozatai) az időt adják hozzá a kép teréhez, ám ez a tér alapvetően a fogyasztási tárgyat a törmelékesség értékére emelő művész antropológiájával van kitöltve.
  
  Warhol Factoryja, a kreativitás-gyár, amely képes volt a produkciók folytonossága értelmében megvalósítani mindazokat a nélkülözhetetlen feladatokat, amelyek a fennmaradáshoz kellettek, önmagában nem állt másból, mint egy színésznőből, egy rendezőből és egy vágóból. Mintha csak azzal a szándékkal lett volna létrehozva, hogy édes anonimitásba burkoljon mindenkit, aki a Factoryval együttműködött, akik a feltűnésre és az eltűnésre, az élet szükségszerűségére vágytak. Ez közös vonás mindazokban, akik a Factoryhoz tartoztak Warhol pedig nem vádolható azzal, hogy bárkit is a háttérbe akart szorítani. A Factory terület volt, nem földrajzi territórium, hanem a kulturális csere virtuális területe. Ebben a kulturális cserében a nagyszerűséget reprezentáló pillanatok által megjelölve a jelen- és a távollét egyaránt létezett. Warholnak nem okozott nehézséget más jelentős művészekkel kapcsolatba kerülni (és ez a régmúlt korok művészeivel való kapcsolatára is vonatkozik), a Factory legfontosabb alakjai pedig egyforma büszkeséggel-önérzettel alá-fölérendeltségi problémák nélkül dolgozhattak ebben a sajátos kulturális cserében: és ez a valódi márkavédjegy, az igazi Andy Warhol. Egyre népszerűbb lettem, és egyre több barát vett körül. Szakmailag jól mentek a dolgok. Saját stúdióm volt, és néhányan már dolgoztak nekem, és valahogy úgy rendeződött el, hogy ott is laktak a stúdiómban. Abban az időben minden laza volt. Rugalmas. A stúdió tele volt emberekkel éjjel és nappal. Barátok barátai. Mindig Maria Callas ment a lemezjátszón, és sok tükör volt, meg alumíniumfólia. [] Az ellenkultúra, a szubkultúra, a pop, a szupersztárság, a drogok, a fények, a diszkó, akármi, amiről azt gondoltuk, hogy »a fiatalsággal jár« valószínűleg akkor kezdődött. Mindig volt valahol egy parti (Andy Warhol)
  Warhol magát különböző technikai eljárások felhasználásával fejezte ki: a cipőbolti ablaktól a szitanyomáson, a festészeten, a szobrászaton amikor átjutott a Brillo-kocka fázison, az akril színekkel megfestett Utolsó vacsoráén, Mao, Elvis, Jackie Kennedy, Marilyn Monroe portréin stb., hogy a kétszáz órásra tervezett Pork című performanszszínházi műről vagy önéletírásáról ne is beszéljünk , a fekete-fehér képeken át, amelyek TV-k képernyőjén ismétlődtek, a moziig, ahol a képek megmozdultak. Ez a működés a pop-art értékeinek a tisztelete: a mindennapok banalitásaié, amelyek azelőtt még nem voltak filmen megmutatva, csupán halványan felvázolva. A mozgás Warhol filmjeiben az élet prózaiságához tartozik, amelyben nincsenek költői testhelyzetek. A cselekmény nem-lineáris úton halad: a felvételekből ki- és később azokba megint minden valódi drámai erő nélkül visszacsúszva, vagy éppen a hagyományos mozi ideiglenes térszekvenciáiban fejlődik ki. Mintha csak minden kép az élet egy szelete, minden karakter, minden hős a megalopolisz-New York urbánus terében vándorló, a kémiai boldogság és a kétségbeesés között hányódó sajátos szexuális és élő objet trouvé lenne.
  
  Paul Morrissey szerint Warhol megnyitotta a kapukat. Élete legnagyobb szabású szociális-antropológiai-művészeti vállalkozásában, a Factoryban a háta mögött Drellának (összetétel a Cinderella, vagyis Hamupipőke és a Drakula szavakból) nevezték, ezzel mintegy a kedvességbe oltott érzelmi távolságtartást, autisztikus passzivitást, mások szellemi kihasználását rótták fel neki (ma már tudjuk, hogy a Factory történetét sok emberi tragédia is kísérte), miközben ugyanezzel a csoporttal együttműködve egy olyan szemléleti fordulatot idéztek elő a filmtörténetben, mint amilyen a Lumičre-testvérek fellépése volt az 1890-es évek közepén: a 20. század második fele egyik legnagyobb hatású és egyben egyik leghíresebb (és persze leggazdagabb) művészének valamint a Factory alkotóinak a tevékenysége nem csupán a filmidőt szabadította fel és tágította azt a lehető legszélesebbre a képi térkitöltés és térrendezés számára, hanem (a színészvezetés helyetti improvizációval, a fragmentált dramaturgiával, a kulturális idézetekkel, a minimalizmussal, a filmmédiumra magára közvetlenül vonatkozó metaeszközökkel Warhol pl. gyakran vetített a régi némafilmes, lassabb, 16 kép/másodperces sebességgel stb. ) ismételten végiggondolandóvá tette a filmet mint médiumot, miközben új alapokra is helyezte azt: A legjobb atmoszféra, amire gondolni tudok, az a film, mert fizikailag háromdimenziós és érzelmileg kétdimenziós. (Andy Warhol)
  
  A Láthatatlan Filmek Klubjában olyan filmeket vetítenek az érdeklődők számára, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd, absztrakt filmek, bizarr B-movie-k, mágikus-misztikus és pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró metafilmek, kultikus filmszörnyetegek, vagy éppen olyan művek, amelyek önmagukon is túlmutatva testesítenek meg valamilyen víziót. Olyan filmeket mutatnak be a közönségnek, amelyek többsége vagy kimaradt a hazai filmforgalmazásból, vagy rekonstrukciójuk csupán a legutóbbi időkben történt meg.
  
  Sorozat további filmjei:
  
  V. 2009. április 17., péntek, 18h
   A meztelen étterem
  The Nude Restaurant. Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967
  Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: ANDY WARHOL
  Szereplők: Viva, Taylor Mead, Louis Waldon, Bridgit Polk, Ingrid Superstar, Julian Davis, Alan Midgette
   Empire
  Fekete-fehér amerikai némafilm, 60 perc, 1964
  Rendező: ANDY WARHOL
  
  VI. 2009. május 8., péntek, 18h
   Magányos kovbojok
  Lonesome Cowboys. Színes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968
  Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Paul Morrissey, producer: Andy Warhol
  Szereplők: Viva, Taylor Mead, Louis Waldron, Eric Emerson, Joe Dallesandro, Julian Burroughs, Alan Midgette, Yom Hompertz, Frances Francine
  
  VII. 2009. május 22., péntek, 18h
   A tizenhárom legszebb dal... Andy Warhol próbafelvételeihez
  13 Most Beautiful... Songs for Andy Warhol´s Screen Tests. Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 60 perc, 1964-66
  Rendező: Andy Warhol
  Szereplők: Paul America, Susan Bottomly, Ann Buchanan, Freddy Herko, Jane Holzer (fogkefe), Dennis Hopper, Billy Name, Nico, Richard Rheem, Lou Reed (kóla), Edie Sedgwick, Ingrid Superstar, Mary Woronov
   Andy Warhol díjátadása
  Award Presentation To Andy Warhol. Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1963
  Rendező: Jonas Mekas
  Szereplők: Jane Holzer, Gerard Malanga, Jonas Mekas, Ivy Nicholson, Gregory Markopoulos, Andy Warhol
   Andy Warhol ezüst lebegései
  Andy Warhol´s Silver Flotations. Színes amerikai némafilm zenével, 4 perc, 1964
  Rendező: Willard Maas
   Andy Warhol
  Színes amerikai némafilm, 18 perc, 1967
  Rendező: Marie Menken
  Szereplő: Andy Warhol
   Antropológiai vázlatok: barátságok és csomópontok, jelenetek Andy Warhol életéből
  Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol. Színes amerikai némafilm zenével, 36 perc, 1963-90
  Rendező: Jonas Mekas
  Szereplők: Andy Warhol, Allen Ginsberg, Peter Orlovski, Mick Jagger, John Kennedy Jr., Nico, Yoko Ono, Lou Reed, Barbara Rubin, Edie Sedgwick, Dennis Hopper, George Maciunas, Tuli Kupferberg, Ed Sanders
   Andy Warhol Szükségszerűen Felrobbanó Műanyaga a The Velvet Underground & Nico közreműködésével
  Andy Warhol´s Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground & Nico. Színes amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1964
  Rendező: Ronald Nameth
  Szereplők: The Velvet Underground & Nico (Lou Reed, John Cale, Sterling Morrison, Nico) és mások
  
  VIII. 2009. június 5., péntek, 18h
   Szopás
  Blow Job. Fekete-fehér amerikai némafilm, 26 perc, 1963-64
  Rendező: Andy Warhol
  Szereplő: Willard Maas
   Rossz
  Bad. Színes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977
  Rendező: Jed Johnson, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg
  Szereplők: Carroll Baker, Perry King, Susan Tyrrell, Stefania Cassini, Cyrinda Foxe, Mary Boylan, Charles McGregor, Tere Tereba, Bridgit Polk, Susan Blond
  
  IX. 2009. június 19., péntek, 18h
   Mario Banana (1 + 2)
  Fekete-fehér és színes amerikai némafilm, 7 perc, 1964
  Rendező: Andy Warhol
  Szereplő: Mario Montez
   Én lőttem le Andy Warholt
  I Shot Andy Warhol. Színes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996
  Rendező: Mary Harron
  Szereplők: Lili Taylor (Valerie Solanas), Jared Harris (Andy Warhol), Stephen Dorff (Candy Darling), Reg Rogers (Paul Morrissey), Tahnee Welch (Viva), Jamie Harrold (Jackie Curtis), Donovan Leitch (Gerard Malanga), Michel Imperioli (Ondine), Myriam Cyr (Ultra Violet), Craig Chester (Fred Hughes), Lothaire Bluteau, Martha Plimpton, Anna Thompson
  A filmek megtekintését felnőtt nézőknek ajánljuk!
  
  A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítik.
  A műsorváltoztatás jogát fenntartják!
  
  
  Belépő: 600 Ft/alkalom



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2022. május 18.
A Ghost bejelentette új albumát, az Impera-t (Papp László Budapest Sportaréna)
2022. május 20.
Hoverphoonic, Belau
2022. május 21.
Brutális, öt zenekaros turné élén tér vissza a Fit For An Autopsy
 a rovat legfrissebb cikkei: 
A Csillagok háborúja alkotójával is versenybe száll Goztola Kristina Cannes-ban
Megvannak a Magyar Mozgókép díjak idei jelöltjei
Keresztapa filmek a Cinema MOM-ban!
LUX Filmnapok 2022.
A játszma június 9-től a mozikban
Május 12-én jön a magyar mozikba a Hosszú Katinka dokumentumfilm
Ran - Káosz
Electro party és horror filmmaraton is színesíti a 12. Frankofón filmnapok programját
 kiemelt 
Hoverphoonic, Belau
  
A ’90-es évek évek hangulatát oltja modern, komplex dark popzenei köntösbe Belgium egyik legismertebb zenekara, a Hooverphonic

Brutális, öt zenekaros turné élén tér vissza a Fit For An Autopsy
Hypocrisy, SepticFlesh a Durer Kert nagyteremben
2023-ban Budapesten Ville Valo, a HIM frontembere
Ministry + 69 Eyes: novemberben Budapesten
 friss hozzászólások 

Premier: meghallgatható a Symbiosis 5 jazz zenekar bemutatkozó kislemeze (1)
Elmarad a Zakk Wylde´s Black Label Society fellépése (1)
Kókler (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 demians    gorillaz sound system    zack snyder    franz ferdinand    világgödör    steel panther    nine inch nails    eric martin    nucleanus    uli jon roth    tesco disco    special providence    gwen stefani     robert redford    fleshgod apocalypse    jane’s addiction    babymetal    udo    alexander payne    never say die    alex somers    subliminal merger    slipknot    korzus    jake e. lee  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!