hosting: Hunet
r37
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2008. szeptember 23. kedd   15:41
nincsen hozzászólás

szerző: Barna
Nile, Grave, Belphegor
2008. szeptember 3., Budapest, A38

  Az ősz egyik legjelentősebb eseményének ígérkezett death metal fronton a stílus egyik császárának (fáraójának) számító Nile budapesti koncertje. Az amerikai banda legutóbb 2006 tavaszán lépett fel hazánkban, szintén az A38-as hajó gyomrában, és az akkori csúcsminőségű produkció, valamint a lemezen tapasztalt hibátlan teljesítményük nagy várakozást és egyben elvárást támasztottak a mostani koncertjükre. Az előttük fellépő svéd Grave és az osztrák Belphegor zenéje szintén nagy érdeklődésre tart számot, így egy kihagyhatatlan estének bizonyult szeptember 3 a death metal stílus hívei számára.
  Sajnos jelentős csúszás hosszabbította meg a várakozás perceit, amely a turnébusz meghibásodásának volt köszönhető. Ezen incidens okozata az eredetileg meg sem hirdetett szerb Amon Din koncertjének elmaradása volt, amely láthatólag senkit nem érintett érzékenyen.
  
  Az osztrák Belphegor black/death metal muzsikája kezdte meg az este zenei felhozatalát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én nem túlzottan rajongok a zenéjük iránt, és az eddigi fellépéseik sem tudtak meggyőzni ennek ellenkezőjéről. A mostani fél órás koncertjük egy korrekt produkció volt, megbízható minőségben prezentálták számaikat. Bár a hangzás nem volt a legfényesebb: a kicsit erőtlen összkép mellett a gitárok is elég halkak voltak. Ennek ellenére nagy vehemenciával és színpadi jelenléttel játszottak, és a látványra is adtak: az utolsó számnál felkerült egy fekete, szegecses bőrsapka az énekes/gitáros Helmuth-ra, amely mosolyt csalt a legvérmesebb underground arcokra is. A programjukat változatosan válogatták össze: több albumról is terítékre kerültek dalok, például hallhattuk a Lucifer Incestus, a Hells Ambassador, a Sein Todt In Schwarz című dalokat, valamint a Bandage Goat Zombie című új album három tételét. Egy korrekt koncertet adott a Belphegor, de továbbra is az átlagos bandák kategóriájába sorolnám be őket.
  
  Az old-school death metalt játszó svéd Grave már jobban megdobogtatja a szívemet, és ennek egy része a stílus szeretetének köszönhető. Az 1990-es évek eleji Grave, Dismember, Entombed, Unleashed anyagok a stílus alapkövei közé tartoznak, valamint mindegyik banda ezután is zsigeri, koszos, old-school műveket alkotott és alkot ma is. Nyáron szerencsém volt megtekinteni a Grave-et az osztrák Kaltenbach fesztiválon, és ott egy brutális hangzással megtámogatott zord hangulatú death metal koncertet adtak. Itt is ezt vártam, és ugyan a hangzás nem volt olyan brutális, valamint a játékidő sem volt túl hosszú, egy jó Grave előadásnak lehettünk részesei. A fél órás fellépés műsorát a pár új dal mellett főként a régi klasszikus számok alkották. Hallhattuk a Youll Never See album címadóját, a Soulless-ről a Turning Black-et és a címadót, valamint az Into The Grave című első lemez Deformed és Into The Grave című számait. Az idén kiadott Dominion VIII-ről két dal hangzott el: az A World In Darkness és a Bloodpath, melyek teljes mértékben felérnek a régi dalok minőségéhez. Ola Lindgren frontember/gitáros és két zenésztársa meggyőző erővel és magabiztossággal adták elő a brutális szerzeményeket, a koncert egyetlen hibája a kicsit erőtlen és halk gitárhangzásból adódott. A Grave most is egy zeneileg és hangulatilag kiváló koncertet adott. Remélhetőleg legközelebb főzenekarként jutnak el hozzánk, és hosszabb műsort tudnak prezentálni.
  
  Az amerikai Nile a kortárs death metal egyik legkiemelkedőbb bandája, az egyiptomi tematikájú muzsikájuk olyan hangulati és minőségbeli többlettel bír, amelyet nagyon kevés zenekar mondhat el magáról. A változatos, komplex, egyéni és egyben fogós témáik elrepítik a hallgatót a fojtogató, levegőtlen katakombák mélyébe, a rabszolgákat dolgoztató, kegyetlen egyiptomi múltba, a sokszor haragos és kíméletlen istenek világába. A Nile muzsikája élőben is egy mindent elsöprő erejű egyiptomi forgószélként söpör végig a hallgatóság hallójáratain. Így történt ezúttal is: az Annihilation Of The Wicked albumon szereplő Sacrifice Unto Sebek olyan erővel és brutalitással dörrent meg a hangfalakból, hogy egyből mindenki a Nílus parton érezte magát a Duna helyett, és szinte akaratlanul leborult a színpadon celebráló hangszeres uralkodói előtt. Karl Sanders és Dallas Toler-Wade gitárosok fogós, precíz gitárriffjei és elbűvölő szólói mellett külön figyelmet érdemel George Kollias páratlan dobolása, amelyben a folyamatosan dübörgő blastbeatek mellett a lassú, döngölős témák erőteljessége is érvényesül. A brutális hörgések megtestesítője nem egy személy a bandában: Sanders mester mellett Dallas Toler-Wade és a szintén kiválóan teljesítő, hosszú haját többször pörgető Chris Lollis basszusgitáros is kiveszi a részét belőlük. A kiváló, lemez minőségű hangzás mellett a hangulat is kirobbanó volt: a számok közbeni vastaps, rajongás és éltetés láthatóan különösen jól esett a zenészeknek, Dallas többször is megköszönte a támogatást, valamint Karl is folyamatos mosolygással, jókedvvel varázsolta elő hangszeréből a pompás gitártémákat. A koncertprogram változatos volt, bár a fellépés mindössze egy órás időtartama miatt sok kedvenc kimaradt a műsorból. A tavaly megjelent Ithyphallic-ról elhangzott a The Essential Salts, a címadó dal, valamint a hihetetlenül hosszú címmel ellátott Papyrus Containing the Spell to Preserve Its Possessor Against Attacks from He Who Is in the Water. Az Annihilation Of The Wicked-ről a címadó mellett csak a Sacrifice Unto Sebek-et hallhattuk, az In Their Darkened Shrines-ról az ólomsúlyú, fojtogató Sarcophagus-t és az utolsó számként nagy örömömre eljátszott monumentális Unas Slayer Of The Gods-ot játszották. Ezen kívül már csak a Black Seeds Of Vengeance album két tétele került megidézésre: a The Black Flame és a koncertprogram szerves részét képező Black Seeds Of Vengeance. Az Amongst The Catacombs of Nephren-Ka című debütáló lemezről semmi sem hangzott el, sok jelenlévő nagy bánatára. Az egy órás játékidő után a közönséggel pacsizva, hosszan búcsúzkodva tűntek el a zenészek a színpadról, de ráadásra sajnos már nem került sor. A kíméletlen, álleejtős erődemonstrációnak tehát összesen egy hibája volt, már ha ezt hibának lehet felróni: a rövid műsoridő. Ez lehet, hogy a turnébusz problémájának köszönhető késésből adódott, de szerintem akkor is belefért volna még minimum 1-2 szám. Ettől eltekintve egy tökéletes koncertet hallhattunk és láthattunk, ilyennek kell lennie egy death metal fellépésnek.
  
  A Nile ismét bebizonyította, hogy rászolgál az őt körülvevő elismertségre. Egy nagyon különleges banda, melyet mindig élmény megtekinteni. Most is így történt, és a hajóból távozó elégedett, pozitív élményekkel gazdagodott közönség is erről tanúskodott. A Grave és a Belphegor is kitett magáért, de ez az este a Nile-ról szólt. Mint ahogy remélem, még több ilyen „nílusi” este is lesz Budapesten, csak legközelebb másfél órában szeretném hallgatni a brutális egyiptomi death metal témákat.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Nile

Grave

 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
Slaughter To Prevail
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 péterfy bori    soilwork    fuzzkeyone    helloween    ghost of atlantis    virgin steele    elvenking    snow patrol    adrien brody    hentesek    szabad európa rádió    presidance: hungarythm    in extremo    made of hate    secret sphere    jesu    aquincum    magna cum laude    kinkiez    lujuria    rockpart    cher    vdiámpark    wolfsbane    flogging molly  

r45
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!