hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2008. szeptember 18. csütörtök   12:13
nincsen hozzászólás

szerző: Utazó és Toki
Sziget 2008. 3. nap
2008. augusztus 11-17. Hajógyári Sziget - Budapest

  Elérkeztünk a péntekhez, az első nagyszínpados fellépő az agyon tömjénezett, de alapból tragikus indie-t játszó The Cribs, fájdalmasan együgyű zenéjük, akkor se jött volna be, ha mondjuk fejen állva játszottak volna. Természetesen más a helyezet a retró URH fellépéséről. Nem lett volna gáz, ha mondjuk 1990. november 10-én a Népstadion Olimpiai Csarnokában játszották volna az utolsó fellépésüket, de így 18 évvel az állítólagos visszavonulásuk után - nagyon gáz. Lássátok Müller mester válaszát a megszűnésről:
  ”Az URH azért szűnt meg - nyilatkozta Müller Péter Iván az Alte-Rock 1989. decemberi számában Harkai Péternek -, mert elegünk lett abból az úgynevezett sikerből, ami övezte a dolgot. Úgy kezdtük el, hogy egy játék volt, egy eléggé betorzult játék, mert adva volt néhány zenész, és ők tudták, hogy rockzenészek akarnak lenni. Valahogy úgy alakult, hogy a szövegírás mellett én is elkezdtem énekelni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy én nem vagyok rockénekes, nem vagyok popzenész. Tehát az URH nem volt egy ideális kép. A reális az az Európa Kiadó, tehát egyszerűen meg kellett történnie a szétválásnak, hogy a Jenő, aki szerintem egy egészen sajátságos tehetségű és erre a dologra rátermett ember, megcsinálhassa a saját elképzeléseit.” Még most se tudom hova tenni a Voltos és a Szigetes tragikus fellépésüket. Akkor Csak egy party - az egyetlen koncert! barátokkal, de ezt a mostanit már nem tudom hova tenni. Fájdalmas volt látni ezt a csapatot, így ilyen formában a dal ugyanaz marad, csak nem az URH-nál.
  Nyugalmam megőrzése végett botlottam bele a német könnyáztatta Lacrimas Profundere gotic rock/metal csapatba, akik a HIM, The 69Eyes, Paradise Lost stb. csapatok, jól kitaposott ösvényén haladnak, miközben sorra lopják el a szingli lányok szívét. A Brisa Roché fellépése se villanyozott fel túlságosan, de volt benne valami megmagyarázatlan és magával ragadó. Az ő fellépését fordította el úgy 180 fokkal a Balkan Fanatik urbánus elektro folk csapat, az MR2-n. Ez a két nem mai csirke, Lepe és Jorgos tényleg remekül beletenyerelt ebbe a kicsit kifordított népzenébe. Nagyon eltalálták a szigetelők hangulatához illő lejátszandó számokat, melyben a halmozott elektronika miatt nem volt hiba. Aki látta őket ezen a fellépésen és a törpe színpadon, az nem csalódott, mert többek között hallhattuk: az Egyedem begyedem, Elment az én rózsám, Csináld stb.
  Ez a fesztivál sem mehetett el anélkül, hogy ne egy időben legyen a Dew-Scented és a matuzsálem korú Sex Pistols, ez benne van a pakliban. Minden mellébeszélés nélkül a Dew Scented nagyon odabaszott, a Sex Pistols pedig nagyon öregesen, de lenyomták a lészagú showt, ha már nem jogosultak a nyugdíjalapból. Csak és kizárólag ingázással tudtam megoldani azt, hogy láthassam ezt a két fellépőt, mert másképpen nem ment. Ami biztos, hogy a mérleg nyelve a Dew-Scented javára dőlt el. Egyszerűen leradírozták a nyakakról a fejeket. Atomgyors és összetett játékukkal, tényleg nem okoztak csalódást, ellenben a Pistols csak az illem és az elvárás miatt nyomta le a sztár allűröktől sem mentes showját. Mindenki megkapta, amit akart: hallhattuk a Pretty Vacant, No Feelings, No Fun-t, Problems-t és a God Save The Queen-t. Ha netán valamit kihagytam volna a sorból, azt írjátok Fletó számlájára. Az Apocalyptica-t már vagy ezerszer láttam nem baj-, de jobban is tettem, hogy Danko Jones produkcióját választottam, mert ennyien még egyszer sem szállták meg a Hammer sátra. Se ki, se be. De viszont Danko Jones első hazai debütálása magáért beszélt. Ahogy kell, Jones az első pillanattól az utolsó hangig beledöngölte közönségét a földbe, ha a Code of the Road, first date-re vagy a Play the blues-ra gondolok, akkor érthető volt ez. Csípőből és alapból lenyomott mindenkit ez a trió, pont úgy, mint Lemmy, vagy Lenny Kravitz szokta tenni ezt. Semmi tökölés csak a rock! Egy biztos, hogy Danko Jones után csak Mátyás Attila jöhetett szóba, Ő tudja a dörgést.
  
  Utazó
  
  Baromi gyorsan elment az első két nap a Szigeten és azt hiszem, ez a nap számomra is egy kicsit holtpont volt. Eleve elég késő sikerült kiérnem, de ezen a napon valahogy a műsor sem tépte le a fejemet a nyakamról. Na jó, azért a Sex Pistols akármennyire is viccesnek tekinthető 2008-ban, azért mindenképpen mag akartam nézni ezt a koncertet, hisz mégis csak először lépnek fel nálunk. Alig két évig, 1975-től 1977 végéig létezett az angol Sex Pistols, ez alatt egyetlen albumot készített, dalai mégis a punkzene alapművei. Lázadtak a brit kormány, a királyi család, a lemezkiadók, az egyenlőtlenség ellen, miközben kihívóak voltak, trágárak és részegek. Egyszer, 1996-ban ismét összeálltak egy turné erejéig - sok pénzért persze - és 2007-2008-ban újra, nyilván még több pénzért. Johnny Rotten ma már inkább egy bohócra hasonlított, mintsem korai lázadó önmagára,de a koncert azért egészében eleget tett az elvárásoknak: a hangzás problémamentes volt, a többtízezres közönség tombolt. És a felállás ugyanaz, mint induláskor: Rotten (ének), Steve Jones (gitár), Glen Matlock (basszusgitár, tavaly saját zenekarával járt a Szigeten) és Paul Cook (dob).
  Kezdetnek felhangzott a Pretty Vacant, aztán jött a No Feelings. Rotten ötven felett is jó formában: narancsszínű haj, egy félig pizsama, félig katonai egyenruha jellegű ruha, amiben szögletesen mozog a zenére, időnként mintha kacsatáncot járna. Aztán megáll, letolja a nadrágját: alatta az alsógatyája a brit zászlót formázza. Steve Jones pólóján II. Erzsébet szeme fekete csíkkal kitakarva.
  Jön a Liar, a Holiday In The Sun, majd Rotten végre elemében: megkérdezi a közönségtől, dicsérni kell-e George Bush-t, vagy eltüntetni, majd ugyanazt tudakolja a vallásról is. Következik a többi kihagyhatatlan dal, az óriáskivetítőn látszik, hogy húszéves kislányok a színpad előtt éneklik a Submissiont, az I´m Not Your Stepping Stone-t, a No Funt, a Problems-t. Persze mindenki a klasszikusokat várja, és a vége felé ezek el is hangzanak: God Save The Queen, Anarchy In The UK. Kifelé menet lehet igazán látni, milyen sokan vannak: a hátul állók már a büfépultokra támaszkodtak.
  A Sex Pistols után irány a Wan2 színpad, ahol a kanadai Danko Jones tette tiszteletét. Majdnem teltház, fülledtség és hatalmas hangulat. Jones nem volt igazán jó kedvében a sajtótájékoztatók alatt, sokan ki is ábrándultak belőle. Viszont a koncert közben semmi sem látszott ebből a flegmaságból. Igaz a számok között, azért képes volt hatalmas szüneteket tartani, több perces átkötő szövegeket mormolni a példaképeiről, stb. Igazi tökös rock n roll-t toltak Dankoék, ahogy Utazó is említette, amolyan Motörhead-es energiával átitatva.
  
  Toki



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2022. augusztus 13.
Rájátszás, Szabó Balázs Bandája, Analog Balaton, dödölle és grillázs - augusztusban ismét Margófeszt Szentgyörgyváron
2022. augusztus 15.
Fesztivált így nem vártunk még soha...
2022. augusztus 16.
Infected Rain + All Hail The Yeti
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fezen fesztivál 25
Gojira, Alien Weaponry
KISS
Judas Priest, The Dead Daisies
Pearl Jam
Five Finger Death Punch, Ill Niño
Alestorm, Visions Of Atlantis, Rumproof
Helloween, HammerFall
 kiemelt 
Mátrai felfedezőútra útra hív a Fekete Zaj fesztivál
  
Az idén augusztus 17-20

Simply Red
Első Emelet 40, Berkes 60 - 2 az egyben – Születésnapi nagykoncert
Sting (My Songs), Joe Sumner a Papp László Budapest Sportarénában
Hans Zimmer Live - Europe Tour 2023
 friss hozzászólások 

Megjelent a Hickory zenekar új dala (2)
Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
OneRepublic: Never Ending Summer Tour (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 helia    septic flesh    vasárnapi gyerekek    massive aggressive    darkthrone    october file    metal    coliseum    petőfi csarnok    debustrol    chelsea grin    tracer    saxon    guilty parties    matthew macfadyen    koós réka    anna murphy    ektomorf    suicidal tendencies    rhapsody of fire    exférj újratölve    lochnesz    melt-banana    fergie    deftones  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!